Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

Csatakútfő (Chathakutfeu): Várong 1250-es határjárásában szerepel a földrajzi név, további részletezés nélkül.260 Ortvay fenntartással fogadható véleménye szerint az ugyanitt említett Cata- dyr feloldása Csata-ér lenne, „a Chata kútfőből folyt a Cataér”.261

Füzegyfő (Fyzedfeu): Tápé 1410-es határjárásában Menyőd birtok mellett említik a Füzegyfő nevű forrást (adfontem ... Fyzedfeu vocata), majd a határ innen a forrás medrében (in alveo ipsius fontis) a Fieuzoytho nevű posványhoz (lutum) ment.262

Kőkút (Kükuth): Máza 1190-es, hamis adománylevélben, Máza határjárásában szerepel a közönségesen Kőkútnak nevezett forrás (fontem aquae dictum vulgariter Kükuth; dictusfons).263

Név nélkül említett források írott forrásokban- Bolda 1325-ös határjárásában említik Bolda (az oklevélben másutt Boldapataka) forrását (caput).264- Görbő 1351-es határjárásában egy forrást (fontem) is említenek.265- Meszesen egy részbirtok 1360-as határjárásában szerepel egy gödör, amelyben kis kút van, ahonnan patak ered (unam foveam in qua est quidam puteus parvus et inde veniret circa eundem rivulum ruentem ab ipso puteo).266- Várong 1250-es határjárásában említenek egy forrást, amely a dömösi egyház földjétől elválasztja Várongot (ibi separat quidam fans de terra Dimisiensis ecclesie).267

Forrásokra utaló településnevek- Ezdenc (Ezdench, Ezdencz) köznévi előzménye a ’kút, forrás’ jelentésű szláv (szerb-horvát) szó.268- Forró (Forro) puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a forró melléknévvel azonosítható, más feltevés szerint a ’forrásként előbuzog’ értelmű forr igének a folyamatos melléknévi igenevéből alakult.269- Kőfő; Nagykőfő (Kewfew, Kufew, Kwfew; Nagkwfew) a Kő pataknév és a ’patak forrása’ értelmű fő főnév összetétele.270- Nádfő (Nadfeü) egy náddal benőtt helyen eredő és folyó, ezért Nádnak nevezett patak fejéről, forrásáról kapta nevét.271- Zalatna (Zalathna, Zalatna) falu neve szláv eredetű, egyik jelentése vízrajzi vonatkozású: bolgár köznévi előzményének jelentése ’olyan forrás, amelyből csak lassan folyik ki a víz; lapályos hely, ahol meggyűlik a víz’, a szerb-horváté ’savanyúforrás; savanyúvíztől átázott, majd megkérgesedett talaj! illetve a csehé ’láp, mocsár, ingovány’.272 Itt mégsem szerepeltetem, mert másik, ’aranyos’ jelentésével párhuzamos magyar névadásra utaló helynevek (Aranyosoldal, Aranyostető) is találhatók a falu középkori helye közelében.273

Összefoglalás a forrásokról

A források (fons) kapcsán fontos kiemelni, hogy talán indokolt lett volna őket a kutakkal együtt tárgyalni, mert a források alapján gyakran nem lehet megállapítani, hogy természetes forrásról vagy

260 Hazai 16. sz.; RA 1/2. 924. sz. (DL 1589.)

261 ORTVAY 1882,190.

262 ZsO II/2. 7485. sz.

263 RA 1/1. 151. sz.; FEJÉR III/2. 437-439.

264 AO II. 164. sz.; KŐFALVI 2006, 83. sz.; A. IX. 114. sz.

265 FEJÉR IX/2.119-125; ÉRSZEGI 1978, 58; GYÖRFFY 1990,148-149; MES IV. 17, 32. sz.

268 KŐFALVI 2006, 272. sz.

267 Hazai 16. sz.; RA 1/2. 924. sz. (DL 1589.)

268 KISS 1988, II. 802 (Zdenci).

269 KISS 1988,1.478.

270 Vö. TÍMÁR 1997, 62.

271 KISS 1988, II. 170.

272 KISS 1988, II. 516.

273 Vö. REUTER 1961, 8.

26