Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
falvakból is kerülhettek ki adó- és levélvivő megbízottak, nyilván olyan személyek, akiknek valamiféle kereskedelmi érdekeltségük is lehetett. A bátaiak adóját 1632-ben a nyéki Bakos Ferenc szállította Pozsonyba; a következő évben a bátaiak szintén nyéki embert, Tóth Istvánt bízták meg a feladattal.290 A hódoltság utolsó éveiben a decsi Gamós Gáspár szervezte a járandóságok felküldését, a szállítással megbízott ember pedig Szabó Máté volt.291 Az egyházi birtokosok hódoltság-szerte arra törekedtek, hogy jobbágyaik maguk szolgáltassák fel a képviselőik által kialkudott adóikat, akár személyesen a földesúrnak, akár valamelyik végvárba a megbízottjának. Az első három bátai apát is ennek érdekében fáradozott, Szlatinay és Veresmarti az átlagosnál sikeresebben. Silkovich megbízottja, Debreceni János még katonákat küldött a Sárközbe a jobbágyok „feligazítására”, de két utódához több-kevesebb rendszerességgel feljöttek az alattvalóik, ami nagy szó volt, hiszen a rablók, a hódoltságban kószáló török katonák és magyar vitézek miatt a jobbágyok általában rettegtek az utazástól, 1618-ban pl. a komáromi béketárgyalásokra érkező törökök elvették az adóba hozott sós vizájukat. A frissen kinevezett Szlatinayhoz önként feljövő decsiek a sári apát irigységét is kiváltották, aki nem felejtette el kiemelni saját érdemeit a jobbágyok Nagyszombatba irányításában. A jobbágyok az esetek többségében csupán a végvári gondviselőig futottak, szükség esetén a tiszttartó szállíttatta fel őket az apáthoz - mint Marcha tette 1618 márciusában, amikor öccsével küldte fel a decsieket, a saját kocsiján és lován.292 A másik lehetőség, az árendálás kevesebb fáradsággal járt ugyan, de a haszon is csekélyebb volt. A bátai falvak bérletének már 1618-ban is lett volna jelentkező, egy komáromi illető személyében. A tényleges árendálásról csak az 1660-as évektől vannak adataink. 1665-ben Podhragyay 114 tallérért adta bérbe a javait a győri Fördős Mihálynak két esztendőre, aki megbízható partner lehetett, mert a következő apátok Moró és Borsiczky is neki árandálták a falvak jövedelmét.293 Fördős az 1670-es évek végén a fivérével, Péterrel együtt szedte be az adót, de valamikor 1679 táján a két testvér ösz- szekülönbözött, és ez utóbbi év járandóságait már Péter és veje Fiáth János vette fel. Mihály az elNyek ismegfölül ezen Decz felől, mintegy fél fertály mérföld. Vannak rajta mintegy 16 (áthúzva: 30) házzal. Vannak 40 házzal. Pilis ismeg ezen fölül Deczfelé, mintegy fertály mérföld. Vannak rajta 10 házzal. (Alatta áthúzva: tizönhárom vagy tizönnégy házzal öten vagy hatan). Lak emellett ismeg Decz felől, mintegy puskalövésnyire. (Utána áthúzva: Vannak rajta három vagy négy házzal.) Ez merő puszta. Decz ezen fölül mintegy fertály mérföldön. Vannak rajta mintegy 20 (áthúzva: 50) házzal. Vannak 40 házzal is. Kis Decz: Decz mellett volt napkelet felől mintegy muskatér lövésnyire, de ez puszta. Amikor lakták is, mintegy tizönkét (előtte áthúzva: 12) házzal voltak. Öthe: Deczön napenyészet felé vagyon, mintegy fertály mérföldön. Jó város volt, most a népébe ami vagyon, Deczön lakikfLapszéli jegyzet más kézzel: Öcze lakják, jó falu.) Langfő: Ez ismeg Batha Széken napenyészet felé vagyon mintegy fertály mérföldön. (Utána áthúzva: Rácok lakják, mintegy puszta. Utána más kézzel betoldva: Rácok lakják.) Ebes: Ötével határos, (utána áthúzva: régen jó falu volt, mostan puszta.) Rácok lakják. Almás falu. Ez ismeg Ebesen kívül a hegyek közé. (utána áthúzva: puszta. Utána más kézzel betoldva: Rácok lakják. Nyírszo: Öthével ellenbe vagyon a hegyközbe, mintegy fél mérföldnyire. (Utána áthúzva: Lakják, három kutyával lakják rácok. Utána más kézzel betoldva: puszta. A kutya szó itt nyilván a szerb kuca = ház szóval azonos.) Nána: ez is azon hegyközbe vagyon. Puszta. Farkasd: Báta mellett vagyon fertály mérföldön, az ország uta mellett. Puszta. (Utána más kézzel betoldva: Bata székiek élikföldjét. A lap szélén ugyanennek a kéznek a jegyzete: Bata sekiekfegyverrel szolgálnak a töröknek.) Szeremlyen város volt Pest felől a Dunán, másfél mérföldnyire vannak Deczhön, de a háborúságba a Duna szigetibe szállottak, és kevesen vannak, mintegy tizenöt vagy tizenhat házas ember, de jól bírják magukat. (Lapszéli jegyzet más kézzel: monos emberek. A monos szó jelentése: malmos.) Asszonfalva: Duna szigetibe volt, Decztől egy mérföldön, oldalul, de régen elpusztult, hanem a decziek élik. (lapszéli jegyzetek más kézzel: gyümölcsös kertéin a templom fenn van most is.) Apáti: ez is a hegyközbe vagyon, de puszta. Ezekön kívül vannak a Borda András bizonyságából: Kövesd, Mórágy, Uyfalu, Siaigh, Kürtös, Szaka, Östör, Manyok, Nadasd. Kövesd Langfőn alól puszta. Mórágy Langfőn fölül vagyon közel, jó falu, rácok lakják. Uyfalu a hegy között vagyon puszta, határát élik a Moragiak. Kürtös közel Moraghoz jó falu, rácok lakják. Manyok jó falu, magyarok lakják. Nadasd török lakja, magyarral együtt. Siaig rácok lakják." - MOLNÁR 2006, 108-109. 290 MOLNÁR 2006, 116. 291 MOLNÁR 2006, 140-141. 292 MOLNÁR 2006, 53. 293 MOLNÁR 2006, 138-139. 255
