Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
fok és halastó, Kovachfoka fok és halastó, Malumszegh fok és halastó, Gykenus fok és halastó, Ele- vyz fok és halastó, Tekeres halastó, Akathaszegfoka, Akathafoka halastó. Az ismétlődés miatt úgy tekinthetjük, hogy 21 nevet tartalmaz a határleírás, ebből tizenkét helynév ma is felismerhető vagy azonos formában ismert, illetve a kataszteri térképeken szerepel Sárpilis határában.217 A sárpilisi temetőben lévő templomhelyre vonatkozó egyetlen adatunk - írja K. Németh András - Wosinsky híradása. „A község mostani temetőjében igen keskeny téglákból épült középkori kápolnának alapfala van7218 A napjainkban a falu közepére került temető régi részének közepén feltűnő, mesterségesen kialakított kiemelkedés található, amelynek környékén /1890-1910 körüli/ temetkezések vannak. Wosinsky adatainak megbízhatóságát ismerve elfogadhatjuk közlése hitelességét, és feltételezhetjük, hogy a középkori Pilis templomát az újkori temetkezésekkel jórészt megsemmisítették .219 Pilis szerepel Bakócz Tamás számadáskönyvében is a 16. század elején mint a váci káptalan birtoka. 1502-ben egy hatalmaskodási per kapcsán hallunk róla „Byzygh-i András és Morga-i Mihály tolnai alispánok, valamint a (meg nem nevezett) szolgabírák tanúsítják, hogy a titeli káptalan megkeresésére kiküldték Belcz-i Ferenc szolgabírót, aki visszatérvén jelentette: május 22-én megyeszerte nyomozván megállapította, hogy március 20-a körül Myczk-i Mihály, Thoth Péter, Zabo Bertalan, Parth Balázs és Kathona János, valamint Miczk-i László, Phylep Tamás, Gál Miklós, Korlath Mátyás, Molnár Balázs, Zele Ambrus és Nánay Mihály, továbbá Zele Márton, Arany Balázs, Flews Pál, Halaz Kozma, Zeber Bálint és Hegedűs István, illetve Fark-i Farky Balázs, Patay Mátyás, Agár György és Gergely nevű Lak-i jobbágyai, uraik parancsára, fegyveres kézzel a káptalan Pylys nevű possessiojának területére támadván, onnan számos lábasjószágot hajtottak el Lak-ra, s azokat csupán kicsikart megállapodás után adták vissza.”220 A mohácsi csata után a török egyelőre nem rendezkedett be e tájon. Pilis 1535-ben a bátai apátság jószágai között szerepel.221 A sárközi falvak 1544-1545 körül kerültek török uralom alá, de egészen 1566-ig, Szigetvár el- estéig ide is adóztak, sőt a 17. században is megkereste magyar földesuruk képviselője őket az adó behajtása végett. 1545-ben a török összeírás szerint Pilis falu jövedelme után hal feléből fizettek 522 akcsét.222 1564-ben a települést a szigetvári várhoz tartozóként írták össze, 2 portával.223 1565-ben Pilisen 24 lakos fizetett a töröknek 1760 akcsét 87 kereszt búzatized után. Kertadó 56, sertésadó 350, bádtava 200, 28 kapu után iszpendse 1400, méhkasadó 136, kaszaadó 140 akcse, ez összesen 4042 akcsét tett ki.224A török adóösszeírók 1572-ben 21 házat találtak itt. A családfők név szerint: Csató Demeter, Kása Balázs, Hegedűs Imre, Szabó Albert, Told Ferencz, Doskor Mihály, Dalácsi Tamás, Pató Simon, Huszár László, Vincze László, Monostori Dénes, Damján Mátyás, Lukács Benedek, Pós Pál, Kerekes Máté, Zsigmond Lőrincz, Hegedűs Albert, Szúd Imre, Imre Kálmán, Filep Jakab, Hegedűs Albert, Tót András, Simon Benedek, Vankó Pál, Filep Ferencz, Török Kelemen.225 1580- ban 24 házat talált a török szandzsák összeíró.226 1590-91-ben a törökök 29 adózó családfőt írtak össze itt, 1622-23-ban 14-t, 1641-42-ben pedig 12-t.227 A kettős adóztatás alapján új uruknak, a töröknek tizedet is fizettek a gabonatermésből. A szőlőművelés nagy arányokban folyt tovább a török alatt is. A magyar és török források a bortermelés központi szerepét tanúsítják. A távoli városok 217 VADAS 1981,496-499. 218 WOSINSKY 1896, II. 789. 219 K. NÉMETH 2011,138. 220 SZAKÁLY 1998,190-191. 221 HEGEDŰS 1997,131. 222 VELICS-KAMMERER 1886,47. 223 VASS 1978,149. 224 VELICS-KAMMERER 1890, 336; HEGEDŰS 1997, 163. 225 VELICS-KAMMERER 1886-1890, 240. 226 K. BALOG 1978, 163. 227 VASS é.n. 85. 244
