Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
kereskedői is borért látogatták Szekszárd környékét, bár kétségtelen, hogy a munkaigényes szőlőművelés a hódoltsági területeken jelentős mértékben visszaesett. A szőlők pusztulását a magyar források egyértelműen igazolják, de a termőterület csökkenésére statisztikailag értékelhető adatokat nem szolgáltatnak. A bor nemcsak értékes kereskedelmi cikk volt, hanem fontos szerepet játszott a belső sárközi falvakban azért, mert pótolta az ivóvizet, s megvédte az ott élőket a mocsaras vidékeken gyakori járványok ellen, ezért a hegyalji falvak lakói mellett a göröndökön megtelepedett sárközieknek is voltak itt szőleik. De még távolabbi vidékekről, sőt a Duna bal partjáról valókat is találunk a musttizedet fizetők között, így például Kesztölcön pilisiek, decsiek és asszonyfalvaiak mellett négy pestivel találkozunk. A csatári hegyen tolnaiak, gerjeniek, faddiak, mázaiak és ságiak, Ebesen tolnaiak, ráckeveiek, kalocsaiak és öcsényiek műveltek szőlőt. Ezért jegyezte fel Derschwam - 1555-ből való útleírásában hogy Bátaszék után Kövesd, Kesztölc és Ete mellett szőlőhegyek alatt értek Szekszárdra.228 1592-ben Martonfalvay Imrének adóztak Nyékkel együtt: „Esztendőnként való adójuk a Pilis- nieknek tészen florenos 32. Artán No. 2. Paplan No. 1. Paputs Kaptzástúl No. I.”229 A hódoltság idején Csornára fizették az adót, telekszámtól függően. 1618 júliusában a Sárköz egyes helységeiről is hírt ad az ekkori bátai apátnak bizonyos Marcha Gáspár, aki talán az apát tiszttartója, ispánja volt. Három földesúr is fenyegette a környékbelieket, ha nem fizetnek.230 1619-ben Marcza Gáspár fenyegető levelet írt a falvak bíráihoz és polgáraihoz.231 1627-ben összeírták, hogy „a decsiek, nyékiek, bátaiak, pilisiek mivel adóztak a bátai apátnak. Decsiek egy úton vittek 106 vizát, kilenc szívóit halat, egy paplant: Szolgának Karmasin papucsot, Kapczát, csizmát, szattyán Kapczát. Ezen Decsiek felől másut vagyon írva, hogy adóba szegőitek 17forintba, és egy papucsba, Kapczástul. Ezt Polgár Fábián végezte. Az Nyékiektől Képébe Damján Miklós végezett kész pénzben 12 forintban, 1 csizmában. Egy cédulán azt találjuk, hogy az Ur tőlök ezeket Kívánta: Szeremlényiektől egy selyem paplant, 1 vizát. Az Nyékiektől egy selyem paplant, 7 szívóit halat. A Pilisiektől egy szép szőnyegetés és egy pár csizmát. Az Bátaiaktul egy szép szőnyeget és 8 szívóit halat. De hogy megadták volna, az írva nincs. Az Bátaiak egykor az Urnák egy szőnyeget és egy szívóit halat küldöttek, az Ispánnak egy csizmát, 1 szívóit halat. Az Decsiek ismeg egyszer 14 szívóit halat, tizenkét forintot, egy pár csizmát, egy pár papucsot hoztak’.’232 1627-ben Veresmarti Mihály pozsonyi kanonok lett a bátai apát. Az ő utasítására Decsi János ispán összeírta a török megszállás alatt levő apátsági birtokokat. „Pilis ismégh ezen feleöl Decz felé, mint egy fertal mély feöld, vannak rajta 10 házal’.'233 234 Ekkor a pilisiek adóját a következőképpen írták össze: „A Pilisiektül egy szép szőnyeget s egy csizmát’.1234 1652-ben református papja részt vett a kecskeméti zsinaton.2351660-ban nyéki, pilisi és bátai lakosok vallják Pálffy Tamás esztergomi kanonoknak és bátai apátnak, hogy „Decs város és Ete puszta mindig a bátai apátsághoz tartozott’.’236 Ebben az évben Podhragyai István bátai apát a nyitrai káptalan előtt apátsági birtokairól oklevelet állíttatott ki, melyben a Tolna megyei birtokokról megjelent tanúk neveit olvashatjuk: „...megjelentek ... Korsos Mátyás Nyékről, Tóth János és Pap János Pilisről, Balogh András és Batthay Máté Báta mezővárosából.. .”237 228 HOLUB 1958, 10. 229 VARGA-BODA 1973,61. 230 HEGEDŰS 1997, 181-182. 231 HEGEDŰS 1997, 182-183. 232 HEGEDŰS 1997, 188. 233 KÁPOLNÁS 1993, 116. 234 KÁPOLNÁS 1993,117. 235 HOLUB 1911, 28. 236 KÁPOLNÁS 1993,122; HEGEDŰS 1997, 200. 237 KÁPOLNÁS 1993,122. 245
