Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Par-í János, Paly 4 Gew der Albert és Iklad-i Balázs szolgabírák tanúsítják, hogy Zekel Tamás vránai perjel familiárisa útján előterjesztett kérése törvényszékükből kiküldték Gewder Albert szolgabírót, aki visszatérvén előadta: szeptember 1-én nyomozást végezvén, megállapította, hogy amikor május 20-án a perjel familiárisa, Halaph-i Balázs Bátha mezővárosában levő házába igyekezett volna, A zz wag possessióba érkezvén, a titeli káptalan ott lakó népei és jobbágyai, jóllehet semmit sem követett el, fegyveres kézzel rátámadtak, s ha nem tudta volna megvédelmezni magát, megölték volna; védekezés közben két aranyforintot érő lovát íjlövéssel megsebesítették, amibe az utóbb beledöglött.81 1494-ben szerepel a Bakócz kódexben,82 majd a szigetvári összeírásokból ismerjük. E település ismereteink szerint a török hódoltságban, 1558-ban tűnik fel ismét abban a jegyzékben, mely a következő címet viseli: „Nagyságos Horváth Márk úr által újonnan elfoglalt javak az 1558. évben”.83 Ebből kiderül, hogy Zyagh a szigetvári kapitány posztját másodszor is elfoglaló Horváth Márkkal történt egyezség szerint Hathwany Balázs bíró útján befizetett 17 forintot. Ebből a meghódítást végzőké 12 forint volt, a várnak maradt 5 forint. 1559-ben Kesztölchöz tartozott. November 29-én Zakal Péter 6 keresztnyi dézsma búza fejében lerótt 6 forintot, 8 lh köböl dézsma bor fejében 8 dénárjával lerótt 5 forint 44 dénárt.8412 személyt, egy bírót és három zsellért írtak össze.85 1559-ben a Szigetvárhoz adózó Tolna megyei falvak között szerepelt, ekkor a budai káptalané volt és tartozott 20 forinttal. 1559. november 16-án Tóth Gáspár bíró bevitt a várba 7 forintot.86 „Tóth Gáspár bíró vallotta, hogy lakott jobbágytelek van 3 zsellér 3 lakatlan telek 3. Cenzus és munkák fejében évente a szerződés alapján 10 forintot fizettek, ez 3 évre 30 forintot tesz ki. Dézsmát a császárnak pénzben fizették. 1559-ben búzadézsma fejében lefizettek 2 forint 32 dénárt, bordézsma fejében 2 forint 40 dénárt. 1560-ban 9 köböl bor fejében 4 forint 32 dénárt. Királyi rovásadót 2 ‘A porta után 20 dénár hozzáadásával 1559-refizettek, ami kitesz 3forintot’.’87 1558-ban búzatizedet 1 kereszt és 12 marok után fizettek 2 forint 32 dénár88 1560-ban írták, hogy „egykor a titeli káptalané’.’ „Zakal Péter sziágyi bíró eskü alatt vallja, hogy ott 7 telkes jobbágy van, a bíró a nyolcadik. Van két lakatlan telek. Vallja továbbá, hogy évi cenzus adójuk minden egyes telek után 1 forint. Mégis Horváth Márk kényszerítette őket, hogy évente telkenként 2 forinttal adózzanak. Az első és a második évben a két határidőben összesen 34 forintot fizettek, a harmadikban és negyedikben ti. e jelen évet is beszámítva a két határidőre 28 forintot adóztak. 1559-ben a búzadézsmát pénzben szolgáltatták, 2 ló köböl búza fejében fizettek 2 forint 32 dénárt. Azt vallották, hogy az 1560. évben két másik helységgel Kewrtes-sel és Ny- rzó-val együtt szolgáltattak, 36 köböl bort és 4 köböl búzadézsma fejében 4 forint. A jelen évi tizedet még nem adták le. A hadiadót vagyis a dikát 9 porta után fizetik a dikátorok lajstroma szerintT89 Az 1564. évi dikális összeírásban 2 portával szerepelt.90 Moha Lángfő és Bátaszék között helyezkedett el. 1554-ben 5, 1572-ben pedig 6 adózót írtak össze a törökök. Az itteni nevek közül ott található az 1564-es tizedösszeírásban Borsody Ambrus, viszont a defterekből hiányoznak: Molnár János, Szabó Ambrus, Tóth Imre, Gazdag Balázs, Tóth Kelemen. Tehát legalább 12 család élt itt ebben az időben.91 1558-ban szerepel a Horváth Márk által újonnan elfoglalt javak jegyzékében, korábban a budai káptalan birtoka volt. Az egyezség 14 forint adóról szól. Anka Bertalan bíró lefizetett 14 forintot, amiből meghódítást végzőké 12 forint, 81 SZAKÁLY 1998, 158-159. 82 CSÁNKI 1897, 415. 83 TÍMÁR 1989, 219-223. 84 TÍMÁR 1989, 231. 85 TÍMÁR 1989, 246. 86 VASS 1978, 138. 87 TÍMÁR 1989, 287. 88 HEGEDŰS 1997,140 89 TÍMÁR 1989, 277. 90 VASS 1978,158-159. 91 HEGEDŰS 1997, 147. 231
