Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
a váré 2 forint.92 „1560-ban Borsody Ambrus bíró eskü alatt vallotta, hogy lakott jobbágytelek van itt 6, lakatlan 3. Az egyezség szerint évente 14 forintot fizetnek, ami 3 évre kitesz 42 forintot. 1558- ban 4 kerékkel működő malmok után 3 forint. 1559-ben hasonlóképpen a malmok után 3 forint. A dézsmát a császárnak pénzben fizetik. 1559-ben a dézsmák után 9 köböl borfejében fizetnek 4 forint 32 dénárt’.’93 1561-ben búzatized gyanánt Molnár János szolgáltatott egy kereszt búzát. (Március elsején fizették ki.)94 Újfalu Kövesdtől nyugatra volt. 1558-ban szerepel a Horváth Márk szigeti várkapitány által lefoglalt javak jegyzékében, korábban a budai Szent Zsigmond káptalan birtoka volt. 22 forint adóról kötöttek szerződést. Pethew Ambrus bíró lefizetett 22 forintot, amiből a meghódítást végzőké 12 forint, a váré 10 forint.95 96 „1560-ban Egyed Albert bíró vallja, hogy lakott telek van 4, zsellér van három, végül lakatlan van hat. Azt állítja, hogy mikor Horváth Márk első alkalommal őket meghódította, akkor még 11 lakott jobbágy telek volt itt, és minden egyes jobbágytelek után cenzus és szolgáltatások címén leszerződtek 2 forintra, ami egy évben 22 forintot tett ki és 3 év alatt ez 66 forint. Dézsmát a császárnak pénzben. 1558-ban terménydézsma fejében 4 köböl helyett lefizettek 4 forintot, 2 csöbör bor után 24 pinttel számolva, pintenként 6 dénárral megváltva 5 forintot, 4 csöbör bor fejében hasonlóképpen pintenként 6 dénárjával számítva fizettek 6 forint, 4 V2 csöbör bor fejében 6 forint 48 dénárt. Királyi rovásadót 4 porta után fizettek 20 dénár hozzáadásával 4 forint 80 dénárt’.196 1561-ben azt jegyezték fel a gabona tizedtartozást összeírok, hogy Újfalu nem fizet. Szolgáltattak 4 kereszt búzát.97 Szigetvárhoz tartozott, egy portát írtak össze. 1554-1564 között 17 adózót tartottak számon.98 Alsónyék Tolna megye déli részén fekszik, a település neve a honfoglaló törzsek egyikének, a Nyék (határvédő) törzs nevéből származik 1138-ból említik először, II. Béla adománylevelében, NEKU néven. Pesthy Frigyes helynévi gyűjtéséből tudjuk, hogy Alsónyék „község legkorábban említethetik a 14ik században, az azómban az egyházi Jegyzőkönyvekből bizonyos, hogy a Reformátio kezdetekor azonnal az ujjított vallásra térvén lakossága által, már a Mohácsi vészkor anya Egyház vált, s mint filialistak Bátta és Mórágy is ide tartoztak. Telepítéskori népesítése honnan eszközöltetett a községnek okmányok hiányában meg nem mondható, ők az Árpáddal e honban költözött törzs Magyarók sarjadékai. Későbbi időkben egyes családok mint például a most legvirágzóbb Zsíkó család Pest Megye Csanád községéből, a másik legvirágzóbb, vagyis a Császár Család szomszédos Bátta Mvárosából költözött ide s tette itt le, magát állandó lakásra’.’99 Alsónyékről Egyed Antal kérdéseire 1829-ben adott feleletekben azt olvassuk, hogy 301 évvel ezelőtt szállták meg lakosai.100 Tehát 1528 lenne a falu megszállásának éve. Nem tudni honnan vette ezt az állítást a falu vezetése, de teljesen elutasítani sem lehet. A község 1788-ban megkezdett jegyzőkönyvében rövid falutörténetet találunk, ebben pedig annak eredetére a következő bejegyzést olvassuk latinul: „Ami a nyékiek eredetét illeti, igen valószínű, hogy kezdetben pásztorok (subulcus) voltak, mert ez a tájék makkban igen bőtermő volt és disznók táplálására kiváló, de hogy mikor változtatták át szállásaikat az állatőrzők házzá, nem tudjuk. Ami a vallásukat illeti a reformáció ideje óta a Helvét hitvallást követik, kivéve a Naman családot kit a katolikusok szentnek mondanak. Kocsis János pedig evangélikus lutheránus és csak egy bizonyos ideje telepedett le. Kezdetben ezek, mint egyesektől megtudtam, a Duna partján laktak és azután ezt a helyet, melyet most laknak, vagyis a Sárvíz partját, mely folyó ezt a falut Bátaszéktől elválasztja, szállták meg. A XVIII. század elején a rácok kénysze92 TÍMÁR 1989, 221. 93 TÍMÁR 1989, 288-289. 94 HEGEDŰS 1997,156. 95 TÍMÁR 1989, 221. 96 TÍMÁR 1989, 286. 97 HEGEDŰS 1997, 156. 98 HEGEDŰS 1997,169. 99 GAÁL-KŐHEGYI 1971-72, 281. 100 CSERNA-KACZIÁN 1986, 40. 232
