Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

- Körtvély: határjárását 1437-ben az említett Kiskormóéval együtt végezték el, amelynek során négy tavat említenek: a Keskenytavat (stagnum Keskentho), a Ráctavat (stagnum Racztho), a Homoktavat (stagnum Homokthó) és a Nyárastavat (stagnum Nyarastho vocatum).202 A felsorolt földrajzi nevek közül Körtvélypuszta 1792-es térképén is feltűnik a Homoktó (Homok Toó), az egykori Rác(z)tó pedig a Kis Rácz Hát, a Nagy Rácz Hát, illetve a Rácz-völgy környékén kereshető.203- Lak 1381: a birtok felosztása kapcsán említik a Tapolca nevű tavat (lacum Tapolcha) és a Kerektó mocsarat.204

Név nélkül említett tavak írott forrásokban- Jánosi 1329: a birtok felosztása során említenek egy tavat (lacu) is.205- Középfalu 1318: birtokosztály kapcsán a határjárás egy tavon (stagnum) ment keresztül.206- Szokolyon 1092-ben a tihanyi apátság birtokainak hamis összeírásában tó (lacus) is szerepel.207

Tavakra utaló helynevek- Békató (Bekatho, Bekato) falu olyan állóvíz (esetünkben a Kapos egy tóhoz hasonló kiöntése, lassú vizű mellékága) mellett jött létre, amely feltűnően sok béka élőhelye lehetett.208- Szék (Zeek, Zek) neve bizonyára a népnyelvi szik ~ szék ’időszakos vízállás, esőtlen nyarakon kiszáradó tó’ főnévből keletkezett.209- Tófő (Thofew, Thoffew) falu neve a tó ’állóvíz ’ és a fő ’forrás’ főnevek összetétele.- Tómái (Tlwumal): Kedhelyen 1325-ben a birtok fele részének leírása során említenek egy Tornál nevű halmot (monticulum),210 amely bizonyára egy tó fölött emelkedett.

Összefoglalás a tavakról

Tavakat nyolc falu határából ismerünk, leggyakrabban a lacum kifejezéssel, míg a stagnum szó ritkábban fordul elő. Négy tó létére csak falu- és dűlőnevekből következtethetünk.

A középkori forrásokból ismert tavak száma igen egyenetlen, Faddon és Madocsán a részletes határjárásoknak köszönhetően többet név szerint is ismerünk, s bizonyára a több Duna menti település határában is hasonló arányban léteztek ilyenek a folyam kiöntésein. A madocsai tavak egy része 18. századi kéziratos térképeknek köszönhetően ma is azonosítható. Nem gyűjtöttem össze az újkori forrásokból ismert azon tavakat, amelyek neve elpusztult középkori falunevekkel kapcsolatos, s bizonyára már a középkorban is ugyanígy hívhatták őket (pl. Ábeli-tó).211

A tavak közül többet név szerint is említenek. A tavakat - a halastavakhoz hasonlóan - elnevezhették alakjukról (Hosszútó, Kerektó, Keskenytó, Kétágútó, Szélestó), növényzetükről (Füzestó, Gyékénytó, Nyárastó), hőfokukról (Tapolca), környékük állatvilágáról (Haristó), medrük vagy partjuk jellegzetességeiről (Homoktó, Végsár). Utóbbi csoportba sorolhatjuk az Ebestó nevű tavat is, hiszen a régi ’ebes’ melléknév mocsaras, zsombékos helyre utalt.212 A Ráctó talán személyről kaphatta nevét. A Paloz és a Papafoka tavak nevének eredetére nem tudunk magyarázatot.

Fontos jelezni, hogy a tavak és a - korábbi cikkemben feldolgozott - halastavak közti határ olykor nehezen húzható meg, példa erre a Fadd határában 1466-ban említett Szélestó, más néven

202 DL 13043.

203 MNL S 12, Div. VII. No. 10. Közölte: ANDRÁSFALVY 2007, 74-75.

204 SÜMEGI 1997,417-419; FEJÉR IX/6. 249-267. (DF 283414.)

205 A. XIII. 136. sz.; KŐFALVI 2006, 98. sz.

206 SZAKÁLY 1998, 2. sz.; A. V. 298-299. sz.

207 ÁUO VI. 30. sz.; RA 1/1. 26. sz.; DHA 96. sz.

208 KISS 1988,1.184.

209 KISS 1988, II. 540.

210 AO II. 146. sz.; A. IX 420-421. sz. között.

211 Vö. MÁTÉ 2013,103.

212 Vö. KISS 1988,1.404.

21