Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
Érdekes, és egyben jól jellemzi a forrásadottságok eltérő voltát, hogy a Füzegy mellékvizei közül mindössze a Kánya nevű víz ismert, míg a Kapósba ömlő patakok közül egynek a középkori nevét sem ismerjük. A folyóvizeket magyarul leggyakrabban pataknak (Apáti-patak, Boldapataka, Köszvényespata- ka, Mérgespataka, Patak) és víznek nevezték (Fejérvíz, Márévize, Sárvize, Székvize), gyakorta birtokos személyraggal (-pataka, -vize) ellátva. Az ér (Füzesér, Nagyér), fok (Berekfoka, Bécsfok/a/, Sajtófoka) és séd (Séd, Vókóséde) kifejezések már ritkábban tűnnek elő. Ha a folyóvizek névadásának motivációját vizsgáljuk, leggyakrabban a településnevekkel kapcsolatos neveket találjuk (Báta, Bolda/-pataka/, Egregy, Fásgergyen?, Fejérvíz, Gergyen, Hidas, Ho- dács, Kapornak, Kánya, Kesztölce, Kozár, Köszvényespataka, Kövesd, Máré/vize/, Ozora, Székvize, Vargány). Az azonos hangzású település- és víznevek viszonyának meghatározásánál Benkő Lo- ránd megállapításait vehetjük alapul: a vizekről gyakrabban neveznek el településeket, mint fordítva. Ha elfogadjuk, hogy „Vízneveknek kell vennünk azokat a helységneveket, ahol a helység és a mellette folyó víz neve alakilag pontosan megegyezik", akkor Báta, Bolda, Egregy, Gergyen, Hidas, Hodács, Kapornak, Kánya, Kozár, Kövesd, Máré, Ozora és Vargány esetében a víznévből alakultak ki a helységnevek,193 mint ahogy az Ozora nevű víz 1009-es említése alapján ez egy konkrét esetben igazolható is. A víznévadás másik gyakori motivációja környékük növényzetével kapcsolatos, így keletkezett a Fásgergyen, Füzegy, Füzesér, Hásmál, Nád és Sármás vizek neve. A folyóvíz tulajdonságaira, tehát méretére, színére, vízhozamára utal Báta, Nagyér, Fejérvíz, Mérges és Sár neve. Jelenlegi ismereteink szerint ismeretlen eredetű Bechen, Maman és Zaratka nevének eredete. TAVAK Név szerint ismert tavak az írott forrásokban- Dada: 1395-ben egy birtokrész határainak leírása során szerepel egy Végsár nevű tó (lacum Vegsar)}94- Fadd 1211-es határjárásában tűnik fel egy bizonyos Besenyőtó (Besenethuv, Besenethw)}95 amelyet Ortvay Duna menti „pocsolyának” tart, de Besenyőtő alakban old fel.196 1215-ben Fadd és Szentgyörgy határának leírásában háromszor is említik az Ebestó nevű helyet (locum, qui vulgo dicitur Ebesthow, loco Ebestw) és a Füzestó nevű helyet (loco qui dicitur Fyzestu).197 Egy 1466-os panasz szerint a vránai perjel 1451-ben elfoglalta a veszprémi káptalan faddi birtokrészeit, így a Szélestó, más néven Faydaman nevű tavat (lacum Zelestho alio nomine Faydaman apellatum).198 1470-ben a Tolnavár és Fadd közti határ leírásában szerepel a Haristó (stagnum Flaristho), a Hosz- szútó nevű tó (stagnum vulgo Eíozwtho), egy Kétágútó nevű hely (locum Kethagwtho) és a Papafoka tó (lacum)}99- Kiskormó: 1437-es határjárásában feltűnik a Gyékénytó (Gyekentho), valamint a Paloz (stagnum Paloz) és a Hosszútó nevű tó (stagnum Elwzutho).200 E helynevek közül egy 1792-es - Kiskormó és Körtvély határát együttesen feltüntető - vízrajzi térképen is feltűnik a Paloz tó (Kerek Paloz, Paloz ere, Paloz hídja) és a Hosszútó (Eloszszu Tóó).201 193 Vö. BENKŐ 1947. 194 ZsO I. 4119. sz.; BORSA 2000, 30-31. 525. sz. 195 ÁUO I. 61. sz.; RA 1/1. 262. sz.; ÉRSZEGI 1978, 37-38. 196 ORTVAY 1882, 129. Ha a Besenyőtő olvasat helyes, akkor inkább folyóvíz torkolatáról van szó. 197 A. XIV. 335. sz.; KUMOROVITZ 1953, 216. sz. 193 DF 201410. 199 DL 106706. Rí 200 DL 13043. 201 MNL S 12, Div. VII. No. 10. Közölte: ANDRÁSFALVY 2007, 74-75. 20
