Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen

23. kép. 1: Csúcsdíszes, trapéz előlapos oromcsempe-töredék Újpalánkról; 2-3: Csúcsdíszes, trapéz előlapos oromcsempék Pécsről és Bajáról

ismertek. Trapéz alakú előlappal készült, háromszöges hátoldalú oromcsempe azonban az eddig összehasonlításul felsorolt lelőhelyekről nem ismert. Párhuzamukat távolabbi lelőhelyek anyagában találhatjuk, Pécs egyik középkori városrészének kútleletei között, valamint a Baja belvárosában feltárt hódoltságkori leletegyüttesben.54 Ezek szerkezetéből következtethetünk töredékeink felépítésére is. A pécsi példányok ékrovással vésett, rozettás, trapéz alakú, zárt előlappal, hátoldalukon pedig lekerekített sarkú, háromszögletű kerettel készültek. A keret felső csúcsán az előlappal síkjához mérten előredőlő, az előlappal összeépítve cseréplábas fogónyelére emlékeztető, felül csúcsos gombbal végződő dísz van. A bajai oromdíszek lényegében hasonló felépítésűek, de hátsó, nyitott keretük nem háromszögletű, hanem körpalástalakú.

A 10. tábla 2-4. számú töredékek a pécsi és bajai leletekhez hasonlóan sablonnal készített előlapú, előredőlő csúcsdísszel ellátott, a tűztérbe benyúló, nyitott hátoldali felépítményű oromcsempék maradványai voltak. Bár a pécsi oromcsempéket feltárójuk középkoriaknak határozta meg, a 17. századi leletkörnyezetben előkerült újpalánki leletek a bajaiakkal együtt inkább Holl Imre 16. század második felére adott keltezését, illetve annak a 17. század elejére történő kiterjesztését támogatják.55

Vili. Hagyma alakú kályhaszemek (5. tábla 4-6.)

Ez a fontos díszítőelem a visegrádi kutatások bizonysága szerint is már a 14. századtól kezdve ott volt a kályhákon, s a kupolájukba mélyítve díszítette azokat.56 Kedveltsége időszakunkig megmaradt, sőt Sabján Tibor szerint a népies kályhák elengedhetetlen része, így az alföldi bögrés kályhák és a kelet-dunántúli szemeskályhák leletei között majdnem mindig megtalálható. Ahogy nevük is jelzi, alakjuk hagymafejet formáz, mely alulról nyitott, szájpereme egyenesre vágott. Az egyetlen

54 KÁRPÁTI 1978,169- 18. ábra; KOVÁCS 2006, 284. 11. kép 3.

55 HOLL 2002,16, II. tábla 11,16.

56 KOCSIS - SABJÁN 1998; KOCSIS 2013, 1-44. - A Visegrád-Ágasház lelőhely kályhaszem leletei között a hagymafej alakú kályhaszem nyújtott változata pohár alakú, négyzetes és négykaréjos szemekkel együtt került elő. A 14. század második felétől a 14-15. század fordulójáig lakott objektumon belül e leletanyagot feltárójuk a 14. század közepére keltezte. BÁRDI 2012, 3-4.

170