Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen

egészen a körbefutó, bevagdalással díszített bordáig bővült (6. tábla 3). A tányérkaalakú kályhaszemek és töredékeik úgy a váron belül, mint a külső területen a többi kályhaszemfajtával együtt kerültek elő. A két említett, magasabb falú, szélesebb szájnyílású példány a váron kívül feltárt 26. objektum (boronavázas ház) betöltéséből származik, a tálalakú töredékek környezetéből. Ezeket tartjuk a típus legkésőbbi, talán a 18. század elejére tehető változatainak (6. tábla 7-8).

IV Belül mázas, kupaalakú, vízszintes peremű kályhaszemek (6. tábla 11-12.)

Ez a kályhaszemfajta az egész hódoltsági területen megtalálható, ahol a törökök megtelepedtek. A készítési módját tekintve is rokon, talpastálszerűen sekélytől a kupa formájúan mélyig igen sok változata ismert (a teljesség igénye nélkül) Belgrádtól Szolnokon keresztül Egerig, Budától Pécsig, Barcstól Kanizsáig.45 A kályhafajtát, melyeken előfordultak, és azok balkáni párhuzamait először Fehér Géza ismertette a pécsi és esztergomi leleteket ismertető munkájában, legutóbb pedig a Buda-vízivárosi kályhalelet kapcsán Végh András és Sabján Tibor közölt hazai párhuzamokat.46 Újpalánkról mindössze két töredék került elő, mindkettő sárgásvörös színű, belsejében és kihajló, vízszintes peremén három, illetve négy körbefutó, korongolt körgyűrűvel. Külső oldalukon egy korongolt, vízszintes borda fut, melynek magasságában a kályhaszemek belsejét egy bemélyedő törés tagolja. Az egyik töredék a váron belül egy gödör betöltéséből került napvilágra (6. tábla 11), míg a másikat terepbejáráson, a felszínről gyűjtöttük (6. tábla 12). Az említett kályharekonstrukcióknak köszönhetően tudjuk, hogy ezek a kályhaszemek sűrűn beborították a kályha felszínét, így egy-egy kályhához akár ötvennél is több, azonos nagyságú és kivitelű szemet építettek be. Ezért vagy azt feltételezhetjük, hogy a kályha épen maradt értékes szemeit elszállították Újpalánkról, vagy azt, hogy a talált cserepek máshonnan ideszármazott egyedi darabok töredékei.

V. Tálalakú kályhaszemek (3. tábla 1-2; 4. tábla 1-3; 5. tábla 1.)

A korongolt, kerettel formált, négyzetes szájnyílású mázatlan kályhaszemek alapvető alkotórészei a térség régészeti feltárásaiból ismert szemeskályháinak. A már említett, korai leletanyagokban gyakoriak a szájnyílásukhoz viszonyítottan mély, sokszor pohárformákból kialakított csőszerű változatok. A hódoltsági időszakra ezek az arányok módosultak.47 Az ekkor már kevésbé robusztus szemek mélysége csökkent, szájnyílásuk mérete nem haladja meg a 20 cm-t.48 A nagyszámú újpalánki töredék a már említett módon, különböző objektumokból, területileg szétszóródva került elő, s egy kályhához tartozóknak ezek közül csak a váron kívüli, rótt talpgerendás épület gödre betöltésében talált együttest tekinthetjük.49 A négyzetes szemek töredékeiből mindössze öt darab volt teljesen vagy nagy részben kiegészíthető. Ezek színe a sárgától a sötétvörösig változó. Egyenesre vágott peremű szájnyílásuk csak látszólag szabályos négyzet, a valóságban 2-7 mm eltérés mindig van az oldalak hosszúsága között, ami azonban itt is minden esetben 20 cm alatti (17,2 cm és 19 cm között változó). Belső felületük, de egyes példányokon külsejük is gyakran korongolási bordás. Két példányon jól mérhető a négyszögesítéshez használt formázókeret 1 cm széles lenyomata, néhányon pedig a keret sarkaiba illesztés - más lelőhelyek leleteinél is megfigyelhető - ujjnyoma látszik (3. tábla 2/a-b). A külső felület általában a fenéktől középmagasságig kormos, de van egész felületén bekormozódott példány is.

45 BIKIC 2003, 155. Fig. 34; FEHÉR 1960, 131-132. XXXVI (X.) tábla 1-15; FODOR - KOZÁK 1972,147-199; KOVÁCS 1984, 44. XXVI. tábla 1-6; SABJÁN - VÉGH 2002, 275-288; GERELYES 1991, 32.14. kép 3-5; KOZÁK 1970; KOVÁCS 2003,173. 7. kép 7; KOVÁCS - RÓZSÁS 2010, 625-626. 6-8. ábra.

46 A hasonlóság a talpastálak és e kályhaszemfajta kinézete és készítési technikája között szembetűnő, olyannyira, hogy a Buda- vízivárosi kályhák egyikébe be is építettek mintegy 12 darab, színben és méretben is odaillő talpastálat. SABJÁN - VÉGH 2002, 275. 6. ábra 5.

47 SABJÁN 2001, 307.

48 A dunaföldvári vár nagyszámú kályhaszeme közül Kozák Éva például egy csaknem tálszerűen lapos, négyzetes szájnyílású tálalakú szemet ismertetett. KOZÁK 1970, 205. 35. kép.

49 2010. évi feltárás, 26. sz. objektum.

168