Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen
Itt említjük meg azt a sárga színű, belül és alsó felületén kormos, lapított gömböt, melyhez hasonlót kályhatartozékaink közül nem ismerünk (5. tábla 3). Viszonylag kis mérete (átmérő: 4,8 cm, magasság: 3,6 cm) ellenére a cipós kályhák négyzetes szájnyílású, tálalakú szemeinek belsejében lévő korongolt gömbhöz hasonló dísznek gondoljuk.50 Erre utal az is, hogy alja lapos és a gömb belseje felé nyitott, tehát a tál alsó részével együtt a tűztérrel közvetlen kapcsolatban volt. VI. Háromszögletű szájú, tálalakú szem (5. tábla 2.) Ebből a szintén korongolt, kerettel készített kályhaszemfajtából mindössze egyetlen példány került elő. Háromszögletű szájjal, előlap nélküli kályhaszemek többek között Ozorán, valamint Dunaföld- váron és az etei leletek között is előfordulnak. Szájnyílásuk egyenlő oldalú háromszöget formáz, utóbbiak között korongolt csúcsban végződőek is vannak.51 Az újpalánki példány ezzel szemben keskeny, egyenlő szárú háromszög szájnyílású, és mivel csúcsa letörött, csak a törés helye alapján vélhetjük, hogy a szemeskályhák felül oromcsempés változatának részeként a díszesebb változathoz tartozott. VII. Háromszögletű, vésett előlapú oromcsempék töredékei (9. tábla 4; 10. tábla 1-4.) A háromszögletű, vésett előlapú csempéknek öt töredéke került elő, melyek négy oromcsempe tartozékai voltak. Két töredék a csempe hátrészét képező háromszögletű szerkezeti elemmel, talán korongolt tállal összeépített agyaglap felső kb. egyharmada. Díszítményük az agyaglapba késsel bemetszett, összetett geometrikus kompozíció.52 Ez az egyiken hosszan elnyúló háromszögekből és karcolt párhuzamosok közé tűzdelt sorokból áll, míg a másikra körzővel karcolt és egyenes párhuzamos vonalak közé sorokat tűzdeltek, valamint váltakozva csúcsukra és talpukra elhelyezett kisebb háromszögeket véstek. Előbbi hátoldalának szélébe belenyomódott a róla levált hátsó rész kerete. A másikon nem látható keretnyom, az előlap mintáját ezen olyan mélyen vésték be, hogy helyenként átmetszették az agyaglapot is (9. tábla 4; 10. tábla 1). A másik három töredék hátoldalához szintén háromszögletes rész csatlakozott, de a látható csonkok alapján nem lenne egyértelmű, hogy háromszögletű tál szájnyílására vagy háromszögletű keretre ragasztották az előlapot. A csonkok által behatárolt terület azonban mindegyiknél kormos, ami azt bizonyítja, hogy nem zárt tál, hanem a tűztér felé nyitott keret alkotta e trapéz alakú csempék hátsó részét. Díszítésük technikája is különbözik a fenti kettőétől. Mintájukat nem a már felragasztott agyaglapra vésték, hanem fasablonra, melybe azután belepréselték a kimetszett lapot, végül méretre metszették.53 Rozettákból, körökből és háromszögekből álló mintázatuk ezért kevésbé éles, mint az előzőé. A három töredék közül a legnagyobb egy felül ívesen kitört peremű, trapéz alakú csempelap. Hátoldalán, a már említett, háromszögletű maradványon látható, hogy a lap mindkét irányban túlterjeszkedett a háromszög csúcsának szélességén. A hiányzó darabbal együtt ez a csúcsrész is kitört (10. tábla 2). A két kisebb töredék egy szintén háromszögletű hátsó felépítménnyel készült oromcsempe előlapjának két, nem összetartozó sarokdarabja. Hátoldalukon ugyancsak megmaradt a velük ösz- szedolgozott hátoldal maradványa, mely szerint az előlap ebben az esetben is szélesebb volt hátrészénél (10. tábla 3-4). Háromszögletes szájnyílású, korongolt tállal egybeépített, metszett mérművel díszített előlapú oromcsempék a bátaszéki váron kívül a többször hivatkozott etei és dunaföldvári anyagból is 50 SABJÁN 2001, 318. 14. kép 1; FODOR et al. 2002, 97. Kát. 140. 51 FELD et al.1989,195. 18. kép 5; KOCSIS 1989, 31-44. tábla; CSALOGOVITS 1937, 328. 10. kép 2-3. 52 Készítésük technikájáról ld. ILON - SABJÁN 1989, 85. 53 ILON - SABJÁN 1989, 85. 169
