Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

A hárs fanév és a ’(déli) hegyoldal’ jelentésű mái főnév összetétele, egy a közelében fekvő, hársfával borított domboldalról (illetve egy azonos dűlőnévről) kaphatta a nevét.70 A határjárást elemző Máté Gábor szerint ez a patak a mai Kárász-Köblény vasútállomásnál az Izmény-Györei vízfolyásba délről torkolló kis vízfolyással azonos, az itteni határrész keleti felét ma is Hársmai-oldalnak hívják.71

Hidas (Hydas): Máza 1190-es, hamis adománylevelében, Máza határjárásában szerepel a Hidas nevű patak, két alkalommal (fluvium,fluvio).72 A pataknak (és a ma Baranya megyében fekvő Hidas falunak) nevet adó hidat a grábóci görögkeleti kolostor évkönyve említi először Király híd néven, egy 1603-1610 között történt, illetve egy 1663-as tevékenység között.73 Ortvay szerint a Nádasdi- vagy Hidasi-vízzel azonos.74

Hodács (Hodach): 1358-ban Máré birtok megosztása során a Hodács folyón (fluvium) túl fekvő kaszálóról esik szó.75 1433-ban említenek egy Hodácsról Máréra, a mondott másik (bizonyára a Márévizével azonos) patakba folyó patakot {fluvium seu rivulum qui flueret de possessione Hodach in ipsam possessionem Mare ad prescriptam alium fluvium) és a Hodácsról folyó patakot {dictum fluvium qui de dicta Hodach curreret);76 mindkettő bizonyára a Hodács nevű patakkal azonos. A patakot a Hodács nevű településről nevezték el (helynévi nyomai Magyaregregytől délkeletre).

Huzyner: 1381-ben Lak birtok felosztása kapcsán említik (alveum).77

Hattyús (Hwthyus): a Fadd és Szentgyörgy közötti határjárásban 1215-ban említik {aquam).78 Magyar alakja Hattyús lehetett.

Kapos {Kapos, Kapuos, Kapus, Kapws, Kopus): a folyó Somogy megyében, Kaposvártól nyugatra, Kiskorpádnál ered, teljes hossza ma csaknem 113 km, ennek több mint a fele esik a középkori Tolna megye területére, Batétól Tolnanémediig. Itt csak a Tolna megyei említéseit sorolom fel, a folyásiránynak megfelelően. Dombón 1358-ban bejárták egy a Dombaiak és a Dáróiak között vitás földdarab határát. A határjárás a Kapos folyó {fluvium) melletti hegytől indult.79 1541-ben a Ferdi- nánd-párti Kápolnai Ferenc, Bakics Péter, Tahi Ferenc és Rátkai Pál csapatai felmentették Dombó várát a Szapolyai János pártján álló Török Bálint katonáinak ostroma alól, de a Kapos folyón túl {ultra Kapos fluvium) nem tudták őket üldözni, mert a hidakat és töltéseket szétrombolták {nam pontes et aggeres illic destruere fecerat).80 1453-ban az ábrahámi apát Ábrahám birtokának határából a Kapos folyó mellett {prope et penes fluvium Kapos... inter ipsum fluvium Kapos) Györgyi Bodó Gergely sok földet elfoglalt, amelyen Békató vagy másképpen Újfalu néven falut hozott létre, a Kapóson {in dictoque fluvio Kapos) pedig hidat csináltatott.81 Kurdon egy 1552-es egy jelentés szerint a török a Kapos vizén „meg chynalta az gatat’’;82 ez az adat már kívül esik a középkoron, de egyben ez a folyó első említése magyar szövegben. Gerenyáson az 1530-as években a Ferdinánd-párti Kápolnai Ferenc kastélyt építtetett a Kapos mocsarai között, amelyet 1537-ben (?) a frissen Szapolyaihoz csatlakozott Török Bálint széthányatott. Az erősség Török familiárisa, Martonfalvai Imre szerint a Kapos tavában {in lacu Kapos), Verancsics Antal leírása szerint pedig a kaposi mocsárban {intra paludem Kapussianum) állt.83 Majsa kapcsán már említettük azt az 1274-es adatot, amely szerint

70 Vö. KISS 1988,1. 574 (Hásságy).

71 MÁTÉ 2015, [4], Vö. BMFN 1982,1.155, 24/69.

72 RA 1/1. 151. sz.; FEJÉR III/2.437-439.

73 SZILÁGYI 1999, 75.

74 ORTVAY 1882, 390.

75 Zichy III. 75. sz.

76 Zichy VIII. 352. sz.

77 SÜMEGI 1997,417-419; FEJÉR IX/6. 249-267. (DF 283414.)

78 A. XIV. 335. sz.; KUMOROVITZ 1953, 216. sz.; MEV 52. sz.

79 DL 71869.

80 BESSENYEI 1994, 258. sz.

81 DL 36791; DL 88472.

82 SZALAY 1861,104.

83 Mindlcettőt idézi: SZAKÁLY 1969, 72. 72. jegyzet.

12