Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

a birtok a Kapos és a Füzegy vizek között terült el.84 Debee (más forrásokban Debe, Deber), más néven Benceháza (amely Bélcs, Hidegkút és Miszla hármas határa környékén feküdt) határjárása 1480-ban a Kapos vizétől indult, és a Kapos köznyelven Jégveremnek mondott szélénél (extremitas) ért véget.85 A Benceházával határos Görbő 1431-es határjárása említi „a Kapos folyó déli révjét vagy partját” (in rippa seu porta meridionali fluvii Kapuos), majd a folyó révjét (portám ipsiusfluvii Ka- puos).86 A Görbővel határos Gyánt 1361-es határjárásában szintén szerepel a folyó, két alkalommal is (aquam),87 1371-ben pedig egy Simontornyai Imre vajda és a fehérvári keresztesek között vita tárgyát képező gyánti föld a Kapos folyó (fluvium) melletti nagy hegy tetején menő úttól keletre és délre terült el.881411-ben Németi birtok eladásakor annak tartozékai között említik a Kapos folyót, amely mellett maga a birtok is fekszik (fluvio Kapos vocato).89 Simontornyán 1346-ban Hench fia János fia Miidós átadta felesége testvérének, István vajdának a várat, valamint egyebek mellett egy malmot a Kapóson (fluvio).90 Neve a kapu főnév -s képzős származéka, a névtani irodalom szerint egykori gyepűkapuval lehet kapcsolatos.91

Kapornak (Kopornuk): 1325-ben Szalatna és Bikái együttes határának megjárását a Kapornak pataknál (rivulum) kezdték,92 amely a közeli, azonos nevű faluról kapta a nevét, amely Mágocs, Al- sómocsolád környékén felehetett.

Kánya (Kanya): 1363-ban Bat faluban egy birtokrész elhatárolásánál a haszonvételek között említenek egy telket három hold földdel a Kánya nevű víz (aquam) mellett.93 A vízfolyás a hasonló nevű, ma is létező faluról kaphatta a nevét (ma Somogy megye).

Kesztölc(e) (Kezteuch, Kezteulche, Keztelche): 1240-ben a Sebestyén nemzetség átengedett Kesztölcön a cikádori apátságnak egy birtokrészt, de azok a földek, amelyek a Sceretche mellett vannak - ahol a Kesztölce vize belefolyik és ahol a nemzetség egyháza van -, továbbra is a Sebestyén nemzetségé maradtak.94 1296-ban a Kesztölc és Lak közti határ leírásában említik a Kesztölc vizet (aqua) és a folyó partját (in rippa eiusdem aquae).95 1345-ben a Kesztölc és Lak birtokok közti határjelek ügyében indított perben új határjeleket emeltek, ennek során hasonlóképpen említik a Kesztölce nevű vizet és partját is.96 1381-ben a birtok kettéosztása során többször is feltűnik a Kesztölce folyó (aquam, fluvium). Ilyen névvel ugyanitt létezett egy halastó is.97 A patakot Kesztölc településről nevezték el (helye Várdomb déli részén).

Kozár (Kazar): 1327-ben a Zselicségben fekvő Hillye és a Páli birtok közti határjárás a Kozár (rivulus) pataknak az Apáti-patakba torkollásánál kezdődött.98 A patak a közeli Kozár faluról (ma Egyházaskozár, Baranya megye) kapta a nevét.

Köszvényespataka (Kuzuenus pathaka): 1360-ban egy meszesi birtokrész határai között említenek egy Köszvényespataka nevű nagyobb vízfolyást (maiorem fluvium).99 A patak Köszvényes faluról kapta a nevét, utóbbi emlékét több helynév is őrzi Ág és Kisvaszar délnyugati határában, a kö84 HO VIII. 161; RA II/2-3. 2482. sz.; ÉRSZEGI 1978, 46. (DL 99858.)

85 Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, XIV/6. Kämmerer Ernő hagyatéka, cédulakatalógus, Debee másképp Benceháza nyomán. Régi jelzete; Fejérvári kér. konv. 2-9-90. DL jelzete nem található meg.

86 DL 106362.

87 DL 106143.

88 FEJÉR IX/4. 361-364.; ÉRSZEGI 1971, 21. sz.

89 ZsO III. 71,112. sz. (DL 9742., DL 9748.)

90 BTOE III. 272. sz.; C. TÓTH 2000,19. sz.

91 KISS 1988,1. 683.

92 A. IX. 116. sz.

93 BORSA 1998, 28. 293. sz.

94 ÁÚO VII. 113; HO IV. 24-25. (DF 209194.)

95 DF 209197.

96 A. XXIX. 326. sz.

97 SÜMEGI 1997,417-419; FEJÉR IX/6. 249-267. (DF 283414.)

98 AO II. 288. sz.; A. XI. 464. sz.

99 KŐFALVI 2006, 272. sz.

13