Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
fia Gopol öröklött földje, amelyet eladott az esztergomi érseknek.54 1342-ben, amikor a veszprémi püspök és a dömösi prépost a Csát birtok miatt folytatott perükben kiegyeztek, akkor a keleti vagy a Füzegy folyó felé eső oldalon (seu a parte fluvii Fyuzigh) fekvő jobbágy telkeket is említik, illetve megállapodtak, hogy a Füzegy folyót vagy vizet (fluvium seu aquam) közös használatban hagyják.55 1477-ben a Kény határán belül fekvő Kiskóny negyedrészét és Athyafew prédium negyedét, a Füzegy folyón (fluvium) levő alsó és felső malommal együtt Kiskónyi Tamás odaadta Baki Miklós özvegyének, Kiskónyi Ambrus leányának, Erzsébetnek és fiainak.56 1347-ben, amikor Szokolyendréd, Ireg és Szokoly királyi és királynéi birtokokat elhatárolták Pokud birtoktól (helynévi emléke: Iregszemcse, Bokodi-dűlő), a határleírás említi a Füzegy folyóhoz vezető utat (unum viam que cadit ad fluvium Fyzegh), amelyet keresztezett a Szokolyendréd és Pokud határát alkotó út.57 A folyónak ez a szakasza a mai Tamásitól nyugatra lehetett. Arcsa 1193-as határjárása a Füzegy víztől indult, több határpont érintése után visszatért hozzá, végül egy széles mezőn át a Füzegynél ért véget; a folyót mindhárom- szor vízként (aqua) említik.58 Arcsa 1378-as határjárásában a Füzegy vizén (aquam) túli dombról hallunk.59 A folyót, mielőtt a mai Regölynél a Kapósba folyt volna, torkolatához legközelebb Majsá- nál említik 1274-ben, amely a Kapos és a Füzegy folyók között feküdt (intra aquas Kopus etFyzed).60 Amint láthattuk, a Füzegyet a középkor folyamán 1193-tól 1536-ig tucatnyi helyen, a forrásánál, majd Apátiban, Ácsán, Gerézden, Döröcskén, Koppányban, Szántón, Csáton, Kónyban, Pokudnál, Arcsán és Majsán is említik az oklevelek, a korai időkben aqua, majd a későközépkortól csaknem kizárólagosanfluvius megjelöléssel. Egy 1456-ban említett tizedszedő kerület neve (Regenkes alias Koppankes)61 alapján felvethető, hogy a 15. század közepén Regöly - akkoriban Régen - környékén a Füzegy folyót, ha csupán szakasznévi minőségben is, de már Koppánynak (is) nevezték. A Koppány folyónév mindenesetre a Földrajzi nevek etimológiai szótára által idézett 1753-as említés előtt már jóval korábban szerepel, 1669-ben már ezen a néven említik Tamásinál.62 Füzegy 2.: forrását Füzegyfő nevezték Tápé 1410-es határjárásában, Menyőd birtok mellett, majd a határ innen a forrás medrében (in alveo ipsius fontis) egy posványhoz ment, ami szintén folyóvízre utal.63 Füzesér (Fyzeseer): 1381-ben Lak birtok felosztása kapcsán említik, de nem nevezik meg folyóvízként (iuxta Fyzeseer; Fyzeseer).64 A patakot a névadáskor fűzfák szegélyezhették.65 Eredeti nevén (Füzes Ér) tünteti fel egy 1800-as Sárvíz-térkép Pilistől délre, a Láng hídjától délre, a Sárvíz mellékágaként.66 Gergyen (Gergen, Guergen): 1211-ben Fadd határjárása a Gergyen folyónál kezdődött, amely a Dunából folyt ki, a nyájak itatójánál (a fluvio qui vocatur Guergen quí erat de Danubio ubi greges adaquantur).67 A Fadd és Szentgyörgy közötti határjárásban 1215-ben háromszor említik vízként (aquam).6* A hasonló nevű településről kaphatta nevét. A mai Nasica-csatorna vagy a Solymos-ér előzménye lehet. Hásmál (Hasmai): 1325-ben Bolda birtok határjárásában említik a Hásmál patakot (rivulus).69 54 MES 1.384. 55 MES III. 483-484. 56 DL 88811. CDH 57 A. XXXI. 838. sz. 58 MES I. 127. sz.; ÉRSZEGI 1978, 36; ÁkO 94. Az Arcsára vonatkozó rész 1436-os átírása, a folyó másféle névalakjaival: DL 106436. 59 DL 106424. CDH (FEJÉR IX/5. 303-305.) 60 HO VIII. 161; RA II/2-3. 2482. sz.; ÉRSZEGI 1978, 46. (DL 99858.) 61 DL 75886. 62 K. NÉMETH 2013b. 63 ZsO II/2. 7485. sz. 64 SÜMEGI 1997, 417-419; FEJÉR IX/6. 249-267. (DF 283414.) 65 Vö. KISS 1988,1. 487. 66 MNL TML T. 130. 67 ÁUO I. 61. sz.; RA 1/1. 262. sz.; ÉRSZEGI 1978, 37-38, utóbbi helyen Görgény feloldással. 68 A XIV. 335. sz.; KUMOROVITZ 1953, 216. sz. 69 AO II. 164. sz.; KŐFALVI 2006, 83. sz.; A. IX. 114. sz. 11
