Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

Egregy (Egrek, Egrek): Máza 1190-es, hamis adománylevelében, Máza határjárásában szerepel az Egregy patak (fluvium) és a völgy, amelyben a patak folyik (vallem in qua decurritfilius [!] Egrek nuncupatus).36 Nemrég Pesti János hívta fel a figyelmet, hogy a helynévben az éger fanévhez járuló -gy morféma nem képző, hanem a Víz, vízfolyás^ esetleg ’nedves, ingoványos, mocsaras hely’ jelentésű, mára kihalt ügy szó. Az eredeti víznév eredetileg *Egerügy, *Egeregy lehetett, amely metoni- mikus névadással a közeli falu (ma Magyaregregy) nevévé is vált.37 Ortvay téves véleménye szerint a Völgységi-patakkal azonos.38

Fásgergyen (Ffasgergyem): 1470-ben Fadd határjárásában szerepel az a hely, ahol a Hódosfoka a Fásgergyen patakba folyik (locum, ubi Hodosfoka intrat adpredictum fluvium Ffasgergyem).39

Fejérvíz (Ffeyerwyz, falunévként): a patakról nincs írott forrásunk, de a hasonló nevű középkori falu (helynévi nyomai Mözstől délre) kétségtelenül a ma is így hívott patakról kapta a nevét.40 A falunév a fehér melléknévnek és a víz főnévnek az összetétele, sellőző, habzó vízfolyásra utal.41 Bizonyára a Fejérvíz nevű vízfolyáson létesült az 1580-ban, török forrásban említett Fejérvíz-foka nevű halastó.42 Az első katonai felmérés Mözstől délre Fejérsár (Feger Sár) néven jelöli.

Füzegy 1. (Ffyzeg, Ffyzegh, Fiuzygh, Fuzeg, Fyuzegh, Fyzed, Fyzeg Fyzegh, Fyzek, Fyzig, Fyzygh): a mai Koppány-patak középkori neve. A víz neve arra utal, hogy partja fűzfákban gazdag volt a névadáskor.43 Ortvay Tivadar több szócikket közölt róla nagy vízrajzi munkájában, anélkül, hogy összetartozásukra felfigyelt volna.44 Említéseit folyásiránya szerint, nyugatról kelet felé haladva rendezve sorolom fel, a Somogy megyei említésekkel együtt (a felsorolt települések közül a középkorban Ge- rézd számított a legszélső Tolna megyei falunak, napjainkban pedig Szántó). Füzegy néven említik forrásánál (caput) Fiad és Háshágy, illetve Óbár (ma Kisbárapáti, Bári-puszta) elhatárolása kapcsán 1378-ban.45 A Füzegy mellett feküdt Disznó vagy más néven Apáti birtok (ma Kisbárapáti része) 1266-ban,46 ugyanezt a falut 1536-ban pedig a folyónévből képzett előtaggal Füzegyapátinak (Fy- zekapathi) nevezték.47 Ácsa (ma Somogyacsa) határjárásában 1356-ban említik.48 Gerézdnél 1302- ben egy birtokadományban a Füzegy folyón létesített malom és egy a Szent Márton-templomtól délre fekvő házhely is szerepel, ahonnan a Füzegy völgyébe (ad vallem Fyzeg) vezető út létesítésére egy hold nagyságú földet is adtak. A Füzegy a határjárásban kétszer is szerepel, egyszer mint folyó (fluvius).49 A Gerézddel kelet felé határos Döröcske határában, a Füzegy hídjánál (in fluvio pontis in Fyzek) volt 1416-ban Döröcskei Pál malma.50 Bizonyára azonos ezzel a Füzegy folyón (in fluvio Fyzygh), a Hídfark nevű helyen 1436-ban említett malom, amelyet Pál fia István elcserélt.51 Koppány (a mai Törökkoppány) a tihanyi apátság birtokainak 1092-re hamisított összeírásában a Füzegy mellett (iuxta Fyzig) feküdt.52 1348-ban Szántó feküdt a Füzegy folyó (fluvium) mellett.53 Szántó keleti határosa határában, Csáton a folyó (fluvium) mellett feküdt 1251-ben Bogát-Radvány nembéli Csépán

36 RA 1/1. 151. sz.; FEJÉR III/2. 437-439.

37 PESTI 2007.

38 ORTVAY 1882, 288.

39 DL 106706.

40 TMFN 1981, 452: 96/110.

41 Vö. KISS 1988,1.446 (Fehérvíz).

42 SZAKÁLY 1992,117.

43 KISS 1988,1. 778; legújabban: HOFFMANN 2010, 102.

44 ORTVAY 1882,1. 323 (Fuzeg-. Arcsa, 1193); 324 (Fyzeg: 1251, Csát); 325 (Fyzig: *1093, Koppány), 487 (Lupa).

45 A. XXV. 36. sz.

46 MREV1.152-153.

47 ERDÉLYI 1912,408.

48 KUMOROVITZ 1953, 473. sz.

49 KUMOROVITZ 1953, 10. sz.; A. 1.193-194. l<özött.

50 ZsO V. 2555. sz. Vö. DAP II. 435.

51 DAPII. 435.

52 ÁUO VI. 30. sz.; RA 1/1. 26. sz.; DHA 93. sz.

53 DL 87225.

10