Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

szempontból kedvezett az 1997-es módosítás. Gondot okozott azonban, hogy csökkent a borvidék területe (1925 ha),13 ezáltal kisebb lett a telepítésre alkalmas szőlőterületek nagysága is.

Jelentős változásokat hoztak az elkövetkezendő évek is. A 2000-es törvény14 újabb települést csatolt a Szekszárdi borvidékhez, Medinát, majd 2003-ban Kakasd és Kéty is csatlakozhatott. 2004- ben15 az újabb gazdasági érdekharcok révén Mórágyot - mely eredetileg a Völgységi körzet (Tolnai borvidék) része volt - a Szekszárdi borvidékhez csatolták. Természetesen érthető volt ez a törekvés, hiszen a Szekszárdi borvidék elismertsége és presztízse magasabb árfekvést eredményez a borpiacon. A rendelet másik következménye, hogy az egy évvel korábban csatlakozó Kakasdot és Kétyet is eltávolították.

A 2004-es rendelet hibáit a 2006-os16 korrigálta. Kakasdot és Kétyet visszahelyezték a Szekszárdi borvidék keretei közé, Mórágy pedig visszakerült eredeti körzetébe. Összességében a 2000-es évek állandó változásai, bizonytalanságai nem tettek jót a borvidék hírnevének, sem a fogyasztók, sem pedig a bortermelők körében. Szerencsére 2006 óta újabb területi változások nem léptek életbe, ekkorra kialakult a borvidék jelenleg is létező településszerkezete.

Érdemes megnézni hogyan változott az egyes szőlőbirtokok nagysága és a tulajdonosok száma. Az 1960-as évekig nem volt nagy változás a több évszázados szőlőbirtok-szerkezetben. Általában 0,5-2 katasztrális holdas17 birtokok voltak többségben a filoxéra előtt és a rekonstrukció után is, egészen a tsz-ek kialakulásáig.18

A rendszerváltás utáni szőlőbirtokok szerkezetének vizsgálatakor két fontosabb adatsorra támaszkodhatunk, melyek sajnálatos módon nem teljesen fedik egymást. A legkorábbi évekből (1990- 2000 között) nincsenek megfelelő adatok. A KSH 2001-es országos felmérése rengeteg információt szolgáltat a magyarországi szőlőültetvényekről településsoros adatok formájában. A probléma az, hogy az országos összeírások a Tolna megyei és dél-dunántúli összesített eredményekre törekedtek, nem a Szekszárdi borvidék volt a kutatás fókuszában.19 A hegyközségi adatbázis szerencsére a Szekszárdi borvidék adatait összesíti, külön-külön hegyközségek szerint,20 tehát szűkebb területi felmérést jelent, mint a megye egész területére kiterjedő adatbázis.

A következő oldalon található táblázatban összesíteni az eltérő statisztikákból kinyert és feldolgozott adatokat, melynek segítségével nyomon követhető a birtokszerkezet változása.

13 HERPAY, 1998. 15.

14 2000. XCIX tv.

15 97/2004. FVM rendelet és MÁTÉ 2007, 49.

16 9/2006. FVM rendelet.

17 1 katasztrális hold=1600 négyszögöl=0.5755 hektár.

18 KOVÁCS, 1994. 5.

19 A Szekszárdi borvidékhez tartozó összes település Tolna megyében található.

20 A Szekszárdi borvidéken a hegyközségi törvény (1994. CII. tv.) megszületése után 6 hegyközség alakult ki. 2007-ben (2007. CLV. tv.) egy újabb átszervezésnek köszönhetően négy hegyközség összeolvadt szekszárdi név alatt, míg a hátait a bátaszéki hegyközség integrálta magába. A Szekszárdi borvidéken jelenleg is ez a 2 hegyközség működik. Sajnálatos módon 2007 előtt nem állnak rendelkezésre adatok, így csak ezt követően lehet a birtokstatisztikákat megvizsgálni.

549