Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos

adta térképekkel és fényképekkel, kiegészítve ezt néhány rajzzal. Címlapjára Juszkó Béla színes al­legorikus rajza került, melyen a három lovas katona, porosz, török s az előtérben a magyar huszár, amint a lovaik lábára gabalyodott kígyókkal hadakoznak. A Pesti Napló 1916-os Háborús albuma címlapján az ellenségre lesújtó, vágtató huszárt rajzával jelent meg.30 A nemzeti érzelmeket keltő téma mozgósító ereje a háború alatt mindvégig igen erős volt. A hetes huszárok özvegy- és árvalapja számára 1918 tavaszán az Operaházban rendezett jótékonysági estre "Febrfuár] végén megjelentek a város falain a művészi kivitelű és igen hatásos plakátok, melyek egy sebesült Vilmos-huszárt ábrá­zoltak, mögötte egy erdőn át előnyomuló huszár jfárőrjrel és a huszár elhagyott családjának vízió­szerű feltüntetésével. E plakátokat Garay festőművész készítette, ki mint népf[elkelő], altiszt szolgált a háborúban az ezrednél,”31 - olvashatjuk az ezred krónikájában.32 33 34 Még számos példát találhatunk a huszárromantika továbbélésére a háborús kiadványokon, emléktárgyakon és képeslapokon53 is, de a fenti példák is mutatják: „A nemzeti vonásokat viselő, bajuszos huszár alakja mintegy megtes­tesítette a magyarok legendás bátorságának nemzetkarakterológiai toposzát’.™ - írja Róka Enikő. A Vérben, vasban című Móricz kötet borítójára35 (12. kép) kiválasztott színes rajz ugyancsak a hős katona ideálképét jeleníti meg: ágaskodó, hőkölő lován kardját kezéből kiejtő, szívéhez kapó, halálos lövést kapott huszárt ábrázol.36 37 38 Hogy Móricz számára is a huszár a katona ideálképe, de másként, mint a közfelfogásban azt a Negyven huszár című írása mutatja. „És jött negyven huszár. Negyven honvédhuszár jött, élükön egy fiatal hadnagy. Nem voltak ezek színpadi huszárok; nem vol­tak hetykék, nyalkák, rikító-pazarok. Nem pödrött bajusza, csókos kacsintása, fickó kis huszárok... De emberek, magyarok, logóbajuszu, meglett, erős, vasból vert, örökös vitézek.]...] Nem néz jobbra, nem néz balra, mennek előre, az öreg csontok; az arcukon ott az elszánt, lehiggadt akarat, ott a kiforrott, mindenrekész igazság..’.™ Talán e huszárságértékelés miatt esett Móricz választása Garay Ákosra, hiszen a kortársak szerint is ő az, aki rajzaival megteremtette a „magyar huszártípust” a képzőművészetben. Az 1915-ben a Művészet folyóirat első száma Magyar művészek a csatatéren címmel összeállí­tást közöl Mednyánszky László, Zádor István, Vadász Miklós, Vaszari János, Bató József és Herman Lipót munkáinak bemutatásával, Garay azonban kimarad belőle. Barátja, Csók István következő számban megjelenő cikke igyekszik kiköszörülni a csorbát müncheni tanulóéveik anekdotákkal tűzdelt visszaemlékezésének és Garay harctéri vázlatkönyvéből publikált néhány rajzának közlésé­vel. „Hogy miért nem szerepel Garay Ákos a Művészet azon számában, mely, tudvalevő, a harctéri rajzolókat méltatja? Egyszerűen azért, mert a rajzok csak mostanában érkeztek meg. Pedig nem lehet teljes a sorozat Garay Ákos nélkül, így, ha külön is, kell, hogy foglalkozzunk Garayval. Hisz ő teremtette meg a magyar huszártípust. Éppen ő az, ki minden egyes művében energikus bizonyítéka azon sokak által kétségbevont lehetőségnek, hogy van önálló magyar művészet, vagy legalább is nem hiú ábránd az utána való törekvés. Egy tekintet e rajzokra meggyőz ez állítás igaz voltáról’.™ 1916 januárjában a Sajtóhadiszállás hivatalos képzőművészeti kiállításával párhuzamosan Garay Ákos a Könyves Kálmán Szalonban (13. kép) rendez Honti Nándorral közös kiállítást.39 Tárlatról a Művészet folyóiratban Lyka Károly kritikája főként Garay alkotásait értékeli, fejet hajtva Garay 30 TÁBORI 1916 címlap. 31 HADI EMLÉKKÖNYV 1923, 310. 32 A plakát eredeti rajzát a Garay család leszármazottai őrzik. 33 SZŰCS 2014, 34. 34 RÓKA 2014b, 78. 35 Az eredetileg három kötetesre tervezett könyv borítóihoz Garay három színes rajzot küldött az író által megadott témában: I. Hon­védgyerek a táborban, II. Huszár a lovával, III. Muszkaroham, illetve még hármat, hogy az író választani tudjon belőle. Garay Ákos Móricz Zsigmondnak, Tolna, 1918. május 23. PIM Kézirattár Móricz hagyaték Ltsz .M/100/568/2 36 MÓRICZ 1918, Kötetborító 37 MÓRICZ 1918, 139-140. 38 CSÓK 1915,97. 39 A WMMM KGY dokumentum gyűjtemény ltsz: 2015.1.1. a kiállítás katalógusának borítóját őrzi, melyre Garay egy kis önarcképet rajzolt. 483

Next

/
Thumbnails
Contents