Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos

mesteri ló- és katonaábrázoló tehetsége előtt. „Mindkettő a harctéren járt, Honti Nándor... mint katona, Garay Ákos mint polgári ruhás művész, habár azóta, a legutolsó népfölkelő korosztály bevonulásával, a legtermékenyebb országosan ismert rajzoló huszárzubbonyt öltött... Garay Ákosnál a grafikai skála változatosabb volt, egyszerű ceruzarajz, a kréta mellett bőven találunk színes rajzokat, vízfestményeket, gouache-1, központjában pedig e rajzoknak és festményeknek a huszár állt, egyedül és tömegetformálva, rohamban és a pihenés nyugalmas óráiban, kaszárnya udvaron. Egész sor lapja elbeszélő ízű volt, ami régi vonása művészetének, akadtak, azonban oly munkái is, amelyekről az illusztratív jelleg egészen elmaradt, s tisztán egy-egy pillanatnyi momentum rajzbeli szépsége bontakozott ki. Garay Ákos a magyar huszárnak régóta szinte specialistája, ebből kifolyólag a ló természetrajzának, anatómiájának, mozgási szépségének avatott ismerője. Egy roham - kiállításán válogathattunk belőlük - nála nem sablon, hanem naturalisztikus igazsággal ható’.m

Ilyen „naturalisztikus igazsággal ható" kiemelkedő alkotás a Huszárroham című (14. kép) tusrajz40 41 szilaj vágtában magasra emelet karddal rohamozó huszárokat ábrázol. A kép alsó kétharmadát az előrenyújtott fejjel és előre lendülő lábakkal, erős rövidülésben, bravúros pontossággal és érzékletességgel ábrázolt vágtató lovak láthatók. A részletgazdagon megrajzolt lebegő lószerszámok mind a vágta illúzióját keltik. A kép felső harmadában látjuk a lovasokat: három alakkal a főszerepben: jobbra a kürtös arcát félig takarja a hangszere, középen kivont karddal vágtázó katona huszármentéje mint fekete szárny lebeg mögötte. Balra hátrébb a lófej fölött szinte csak a katona feje és magasba emelt kardja látszik. Arca teljes egészében fehérre festve, míg a középső alak arcán az orr és száj környékét festette fehérre a művész. Az eltelt évtizedek során megsárgult karton és a vastagon kontúrozott szemek és a nyitott száj fekete foltja még jobban kiemeli a fehér arcokat, már vágtató szellemarcokat látunk, katonákat, akiknek már itt a csata kezdetén betelt a végzete.

Garay huszárokat ábrázoló, 1915-re keltezett akvarelljei után készülhetett az képeslapsorozat, amelynek jelenleg négy darabját ismerjük42 Az eredeti művek lappanganak, vagy megsemmisültek, de ezek a lapok is jól mutatják Garay kedvenc témáinak és motívumainak jellegzetességeit. Az első képeslapon (15. kép) rohamra induló, vágtató huszárok tisztjük és a kürtös vezetésével. A lovak szinte repülnek, lábuk alig érinti a földet, ugyanakkor mindegyik ló teste és lába a mozgás más fázisában van. Lábuk alatt a lovasok amorf árnyéka vetül a földre. A lovak barna tömege felett a huszárok öltözete kék sávban hullámzik. Az elöl lovaglók mentéje szárnyként lobog a szélben, itt- ott a huszárnadrágok pirosa is kivillan a lovak barna szőre mellett. Kevés és visszafogott színnel a vágtató lovak mozgásának változatos és tökéletesen megrajzolt példája ez a képeslap. A következő lapon (16. kép), aminek a Bajtársak címet adtuk, három huszárt látunk egymás mellett, ketten a harmadik sebesült társukat fogják közre, tartják a hóna alatt, hogy le ne essen a lóról, közben a mögöttük lecsapó gránátok füstgomolyagjaira is figyelnek. Három szinte egyszerre lépő ló nyergében, három különböző mozdulatú katona. A mozgás illúzióját nem csak a jól megrajzolt formák, hanem az ügető lovak izmain viliódzó, csillogó szőr érzékelteti. A háttérben kevés foltszerű színnel csak jelzésszerűen érzékeltetett a táj. A harmadik és negyedik lap összetartozik (17-18. kép), a huszárok és kozákok csatájának két nézete: az egyik huszárok, a másik kozákok oldaláról. Az elsőn Garay megint többször ábrázolt témája áll a középpontban, egy vágtató huszár és egy kozák párharca, mindkettő háta mögé lendített karral lesújtani készül kardjával. Az előtérben a fehér lovon vágtató kék-piros ruhás huszárt háttal látjuk, a barna lován vágtató kozákot szemből. A csata többi

40 LYKA 1916, 21-22.

41 WMMM KGY. ltsz: 56.278. papírlemez ,tus, fedőfehér , tollrajz, 50x 42 cm Wosinsky Mór Megyei Múzeum jogelődje, a Tolna Vármegyei Múzeum 1915-ben több művet vásárolt meg Garaytól, köztük két nagyméretű háborús rajzot. Az Apák és fiák című háborús „életképek” közé sorolható és rövid humoros képaláírással megjelentette a Borszem Jankó ban is (WMMM KGY. ltsz: 56.284. Fogoly kozák lovak címen).

42 A sorozatot Hornyánszky Viktor adta ki Budapesten. A képeknek nem ismerjük a címét, így a témájuk alapján adtunk címet. 1. Rohamra induló huszárok NFM T66.47.75. 2. Bajtársak 3. Huszárok csatája a kozákokkal I. 4. Huszárok csatája a kozákokkal II. Az utóbbi három képeslap megismerését Rühl Gizellának köszönöm.

484