Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos
- fejezi be a festő. Soraiból kitűnik a „legszebb kép” a háborús rajz ideája számára is a sokalakos csatajelenet, ami „kavarog, hullámzik”. A második levélből megtudhatjuk „Persze mint múltkori levelemben említém, a vázlatokban direkt öldöklő háború nem látható, mert azt lepingálni nem igen lehet, s amit magam szemeimmel láttam ütközetet, nos hát azt az ott készült fotográf lemez sem adta vissza.”21 - írta a festő. „Magam odakinn keveset is vesződtem a rajzolással inkább csak figyeltem” - állítással szemben Garay a harctéren mégis készített vázlatokat. A legváltozatosabb méretű, formájú és minőségű papíron található rajzok mutatják a véletlenszerűséget, hogy minden váratlanul adódó témát és rajzlehetőséget kihasználva, sokszor az éppen a keze ügyébe eső papírdarabra vetette fel vázlatait. A vázlatok (4-7 kép) között találhatunk halvány vonalból álló, egy szempillantás alatt felvázolt alakot vagy jelentet, gyors mozgástanulmányokat, lovakat, lovas katonákat, katonaportrékat, s akad sokalakos csatajelenet-vázlat is.22 A nyugalmasabb pillanatokban készített kidolgozottabb rajzok rendezettebb papírra vagy rajzfüzet lapokra (8-9 kép) készültek. Garay által Móricznak küldött 56 ceruza- és krétarajz ilyen vázlatokból, rajzokból állt. Az író tizenötöt választott ki közlésre. Móricz maga is fontosnak tartotta novellái előtt a helyszín és időpont megjelölését, egyrészt érzékeltetve ezzel a háborúban haditudósítóként való részvételét, másrészt írásai hitelességét erősítve ezzel. Ugyanígy külön kihangsúlyozva jelent meg a belső címlap hátoldalán „A könyvben levő rajzok Garay Ákosnak a harctéren készült eredeti vázlatai.”23 Úgy a kritika, mint feltehetően a közvélemény szemében a művészi hitelesség záloga elsőként maga a harctéri tapasztalat volt. „Mindenesetre kívánatos, hogy művészeinknek minél több alkalmuk legyen a harctéren is mozogni, mert igazi művészet csak a közvetlen élmények nyomán sarjadhat” - írta Erdey Aladár 1915-ben.24 Garay a harmadik Móricznak írt levelében, így jellemzi harctéri rajzait: „Csupa hallgató alak, mozgás nincs egyiken sem”.25A tizenöt rajzot valóban legfőképpen a mozdulatlanság jellemzi, még a mozgásban lévő, távolodó katonák is a statikusság érzetét keltik. Elpusztult lovak, halott katona, akasztott emberek, romos utca, ülve, állva várakozó katonák csoportban vagy egyedül, pihenő, lenyergelt lovak, domboldalon cammogó hadifelszerelést vontató bivalyok, katonák által kísért foglyok. Néhány ceruza- vagy krétavonallal odavetett rajzok, satírozással árnyékolt formák (10-11 kép), a vigasztalanság, fásultság, pusztulás mementói. Már a háború kezdetén kiderült, hogy a géppuska- és ágyútűzben óriási veszteségeket szenvedő könnyülovasság harcászati jelentősége minimálisra csökkent. A háború technicizálódása ellenére a Monarchia hadseregében és a közfelfogásban is a hős katona eszménye továbbra is a lovasság, a huszárság maradt.26 Az 1916 elején megrendezett a Sajtóhadiszállás első budapesti kiállításának plakátján vöröslő alkonyi égbolt előtt lovagló huszárokat látunk.27 A háború kezdete után néhány hónappal megkezdett A világháború képes krónikája című sajtótermék döntően fényképekkel illusztrálta a háború eseményeinek havonta megjelenő összefoglalását, 1914-es reklámgrafikai plakátján azonban mégis vágtató, lesújtani készülő huszárt látunk28. A Vasárnapi Újság előfizetőinek szánt, 1915 év végén megjelent A nagy háború albuma című kiadványa29 szintén háború krónikáját 21 Garay Ákos Móricz Zsigmondnak, Tolna, 1918. május 23. PIM Kézirattár Móricz hagyaték ltsz. M/100/568/2 22 A WMMM KGY-ben őrzött Garay művek között több mint 50 első világháborús vázlat található. Közük három a Móricz kötetben reprodukáltak közül 1. „Északi harctéren. Train’.’ Ltsz: 91.41. lsd. MÓRICZ 1918, 2. tábla; Katonaportré. „Ozsdola Háromszék m. Hetes huszárok’’; Ltsz: 91.44. lsd. MÓRICZ 1918, 5. tábla; „Homonnai kávéház 1914 november" Ltsz-. 99.8. lsd. MÓRICZ 1918. 13. tábla. 23 MÓRICZ 1918,4. 24 ERDEY 1915. 25 Garay Ákos Móricz Zsigmondnak, Tolna, 1918. jún. 5. PIM Kézirattár Móricz hagyaték Ltsz : M/100/568/3. 26 „Szép számban készültek fotók a huszárság tetteiről, a lovas bravúrok is megörökítése mindennapos témaként szerepelt mind az amatőr, mind a profi fényképészek művein’’ KÜRTI 2004, 32. 27 Horthy Béla: A Csász. és Kir. Sajtóhadiszállás kiállítása, 1916. Közli: RÓKA-SZŰCS 2014, 78. (kát. IV. 26) 28 SÜLÉ 1914-1916; Plakát Földes Imre A Világháború képes krónikája ... OSZK PKG.1914/VH/22 / Kisnyomtatványtár. 29 A NAGY HÁBORÚ ALBUMA 1915 címlap. Az albumban a szövegközi rajzok között Garay egész oldalas, Az oroszok futása Solot- vinánál című műve szerepel. 482
