Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
Perczel Dezső bonyhádi szabadelvű párti vármegyei tisztviselő, miniszter, házelnök 1887, 1892, 1896, 1901, 1905, 1910 6 Dr. Kämmerer Ernő szakcsi szabadelvű párti történész,régész 1887, 1892, 1896, 1901, 1910 5 Szluha István paksi függetlenségi (Ugron-párti) földbirtokos 1892, 1896, 1901, 1905, 1906, 5 Rátkay László pincehelyi függetlenségi (Kossuth-párti) ügyvéd,író-költő, újságíró 1896, 1901, 1905, 1906 4 E képviselők 10. táblázatban feltüntetett nevei és foglalkozásai is jelzik, hogy a megye bevett, befolyásos középbirtokos családjai köréből már csak egy személyt találunk köztük, Perczel Dezsőt.75 A szentiváni földbirtokos, Szluha István ugyan még a középbirtokosok tágabb csoportjába sorolható, de a többiek esetében már a nemességük is kérdéses. Mint láttuk, a Kammererek a szóban forgó időszakban (még) csak német nemesi címmel rendelkeztek, Rátkay László esetében mindez már a legenda messzeségébe vész. (A Rátkay-ősök nemességére vonatkozó kutatásainak eredményeit Székely Ferenc főlevéltárnok a századelőn tette közzé a kormánypárti Tolnavármegyében.76) A Győr megyei Gönyűn 1853-ban született - szülei bérelték a tatai Esterházy-uradalomhoz tartozó itteni birtokot77 - Rátkay László és a veszprémi születésű Boda Vilmos (1840-1916)78 a korabeli országgyűlési képviselők egyik legszámosabb foglalkozási csoportjához, a jogi végzettségűekhez, ügyvédekhez, a képviselőház legprofesszionálisabb csoportjához tartozott.79 Képviselői pályájukhoz hozzákapcsolódott az újságírói, szerkesztői tevékenység, így míg Boda, gyakorlatilag alapításától, 1873-tól az ellenzéki irányultságú, majd idővel kifejezetten függetlenségi irányvonalú helyi lap, a Tolnamegyei Közlöny felelős szerkesztője volt, addig Rátkay László országos lapoknál, előbb a Független Magyarországnál, majd 1904-től az ugyancsak Kossuth-párti Budapestnél dolgozott főmunkatársként.80 Figyelemre méltó Szluha István személyisége is, aki azonkívül, hogy az újkonzervatív irányba nyitott, a fennálló hatalmi berendezkedéssel a Kossuth-pártnál szélesebb alapon szemben álló Ug- ron-párti jelöltként, választásról választásra biztosan elnyerte a vármegye nemessége nagyobbik ré75 Peczel Dezsőre: DOBOS 2001,163-171. 76 A nemesi származást bizonyítani vélt adatokra, a köszönetnyilvánítás mellett, Rátkay akként válaszolt, hogy annál sokkal fontosabb, hogy 1848 eredményeként a közszabadsággal már minden honos polgár rendelkezik. Tolnavármegye 1900. december 23. 10; december 30. 4. 77 Igazság szerint az 1850-es évek végén Rátkay Lászlóné Brokes Anna által megszerzett gőnyűi vendégfogadó, mészárszék és 600 magyar hold bérlete két helyen, Szabad György tata-gesztesi uradalomról szóló, illetve Für Lajosnak a csákvári uradalom gazdálkodásáról írt munkájában is egyaránt visszaköszön. SZABAD 1957,410; FÜR 1966,135. Szabad György adata szerint Rátkay Lászlóné - második férjével, Magyary Lajossal - az 1860-as évek végén, a helyi birkamajor, valamint a dunai vízhasználati jog mellett, további földterületekkel kiegészülve, összesítve már 1962 magyar holdnyi földet bérelt. 78 Boda Vilmos nemesi családból származott, édesapja, Boda László 1827-1841 közt Veszprém megye táblabírája. Boda é.n, 59-61, 79. 79 Pap József az 1901. és 1905. évi választások során bejutott képviselők összetételéről készített munkájában érdekes módon nem különíti el az ügyvéd képviselők csoportját, számát. Az ő országos adataiban jelentős számú az „idegenének minősített képviselők száma, még ha a besorolás paraméterei kérdésesek is. PAP 2007, 9, 12. 8° tÖTTŐS 2006, 408-409; CSEKŐ 2005, 334.; Rátkay politikai, illetve hírlapírói karrierjét nyilvánvalóan segítették az 1880-es években, még ügyvédként jegyzett népszínművei, mindenekelőtt a Felhő Klári országszerte elért sikerei, valamint dalainak (Azért csillag, hogy ragyogjon-, Kossuth Lajos gyere haza), később írt verseinek - igaz, elsősorban nem az irodalmi élet részéről történt - pozitív fogadtatása. így meggyőződésünk, miszerint az, hogy az erősen újkonzervatív - így antiliberális, antikapitalista, s nem mellesleg zsidóellenes - velleitású pincehelyi kerületben 1896-ban és 1901-ben nem a Néppárt győzött, a függetlenségi és szabadelvű párti összedolgozás mellett nagy részben Rátkay személyes népszerűségének is köszönhető. 465
