Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről

Az 1875-ös fúziót követően Tolna megyében alárendelt szerepet játszó Függetlenségi Párt, a korábban szélbali Szluha Benedek szekszárdi mandátumának megőrzésén kívül csak évek múltán, 1881-ben Turgonyi Lajos69 révén a pincehelyi kerületben, majd három évvel később Halvax József (paksi kerület) és Petrich Ferenc (kölesdi kerület) által szerzett mandátumot. S bár Szluha és Pet- rich korántsem rendelkeztek olyan tekintéllyel és vármegyei befolyással, mint a Perczelek, Dőryek, Vizsolyiak, vagy a megyebeli középbirtokos réteg más, e fejezetben nem tárgyalt tagjai, de mindenképpen közéjük lehet sorolni őket, amiként a függetlenségi párt vesztes jelöltjei közül is többeket (Perczel Antal /1878: bonyhádi/; Forster Benő /1881: függetlenségi/; br. Jeszenszky Sándor /1881: pincehelyi/; Szluha István /1887: paksi/). De hozzájuk képest a függetlenségi párt esetében már nagyobb súllyal voltak jelen, az ugyan részben nemesi származású, de már értelmiségi pályán, általában jogi végzettséggel, bírói vagy közigazgatási beosztásban ténykedő, de leginkább ügyvédi praxist folytató jelöltek. Ide sorolható a szekszárdi kerületben 1878-ban és 1881-ben fellépő, valamint az 1881-ben - ekkor épp egymás ellen testvérharcban megküzdő - és 1884-ben ringbe szálló Geisz László, illetve Boda Vilmos, a bonyhádi ügyvéd Schwetz Antal (1884), valamint 1878-ban és 1881- ben immár függetlenségi programmal induló Hets Károly.70 Az 1881-ben egymásnak kölcsönösen is sebeket okozó Geisz-Boda párviadal kései utózöngéje, hogy a tolnai német kereskedő-vállalkozó családból származó Geisz (Gőzsy) László 1901 júniusában Tolnán tartott temetésén, a Függetlenségi Párt országos vezetésének megbízásából Boda Vilmos helyezte el a párt tiszteletét kifejező koszorút.71 A búcsúbeszédet egyébként a választókerületi pártelnök, Garay Antal, a neves reformkori költő, Garay János testvéröccse mondta.72 Az 1884-ben a paksi választókerületben függetlenségi programmal diadalmaskodó Halvax József választási győzelme idején Pakson volt római katolikus segédlelkész, aki egy évtized múltán, 1896-ban, mágocsi plébánosként, már a Baranya megyei néppárti szervezkedésnek volt hangadó alakja.73

A már említett, 1884-es, 1887-es választásokkal bekövetkező cezúra további fontos eredményének azt tekinthetjük, hogy a Tolna megyei képviselők személyében nagyfokú stabilizálódás történt. Gyakorlatilag a megye hat kerületéből négy, utóbb összesen öt kerületben hosszú időre, sok cikluson keresztül, ugyanazon személy birtokába került a mandátum (Id. 10. táblázat).74

10. táblázat. Tolna megye öt stabil választókerülete és azok birtokosai

Képviselő

Kerület

Pártkötődés

Foglalkozás

Megnyert választások

Éve

Száma

Boda Vilmos

szekszárdi

függetlenségi

(Kossuth-párti)

bíró, ügyvéd, lapszerkesztő

1884, 1887, 1892, 1896, 1901, 1905

6

69 Ritka kivételként nem megyebeli jelölt volt.

70 Az 1878-as paksi választásnak a szabadelvű Szeniczey Ödön és a függetlenségi Petrich Ferenc mellett harmadik jelöltje az egyesült ellenzéki - a gr. Apponyi Albert vezette formáció később a Mérsékelt Ellenzék nevet vette fel - Surgóth Jenő dunaföldvári ügyvéd volt. A pártformációk alakulására összefogottan Id. BOROS-SZABÓ 1999, 49-61. A végeredmény 999-103-367 volt. Tolnamegyei Közlöny 1875. július 7. 4.

71 Geisz családi háttérről ld. GLÓSZ 1992, 286, 290, 295, 298-300.

72 Tolnavármegye 1901. június 30. 4.

73 KOROKNAI 1985. Halvax paksi kerületben történt megválasztásának idején, az 1884-1889 közötti időszakra választások útján, a dunaföldvári megyebizottsági kerületből került be törvényhatósági bizottságba. CSEKŐ 2002, 60.

74 Az 1887, 1892, 1896, 1901, 1905, 1906. és 1910. évi választás eredményeire, a jelöltek pártkötődésére ld. Tolnamegyei Közlöny 1887. június 5. 3; június 19. 3; Tolnavármegye 1892. január 10. 3; január 24. 2-3; január 31. 1-5; február 7. 1-3; Tolnavármegye 1896. október 11. 3-4; október 18. 2-4; október 25. 2-5; november 1.1-4; Tolnavármegye 1901. szeptember 8. 1-2; szeptember 15.1; szeptember 22.2-3; szeptember 29. 3-4; október 6.1-4; Tolnavármegye 1905. január 15.1-7; január 22. 2-4; január 27.2-3; január 29.2-3; Tolnavármegye 1906. április 29. 3-4; május 6.1-4; május 13. 3-4, illetve május 20. 2-3.

464