Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
2. térkép. Eszmei községek - egyúttal nagybérletek - területe a pincehelyi választókerületben. (A térképet A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914. térképlapját felhasználva készítettük)56 Majsamiklósvár határa Szemcsecsehi határa Fiirged határa II. A KÉPVISELŐK ÉS A JELÖLTEK - TÁRSADALMI, LOGLALKOZÁSI, LAKHELY ÉS PÁRTÁLLÁS SZERINTI MEGOSZLÁSUK A dualizmus korában tartott országgyűlési választások áttekintése, a választói magatartás főbb jellemzőinek felvázolása, területi, választókerületi eltérések bemutatása, elemzése után, de azokhoz szorosan kötődve, a következőkben a képviselőjelölteket, illetve a megválasztott képviselőket vesz- szük górcső alá. A pártkötődés mellett kiemelten vizsgálva társadalmi állásukat, foglalkozási, illetve lakóhely szerinti megoszlásukat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat. A dualizmus korában a Tolna megyében megválasztott képviselők személyi összetétele több szempontból eltért az országos átlagtól, illetve a megyénkénti gyakorlattól. Mindamellett a közel ötven évet átfogó korszakban jelentős változások is történtek. Az egyik ilyen váltás az 1880-as évek derekára esett. Mint az előbbi fejezetben láttuk, az 1884-es választás részben az Antiszemita Párt fellépése miatt, részben pedig amiatt hozott újat, hogy az addig tartott választások kormánypárti fölényéhez képest, a megválasztott képviselők tekintetében először került többségbe az ellenzéki oldal (5-1). Egyúttal az Antiszemita Párt 1884. évi megmérettetésével elkezdődött azon, az 1901-es választásig bezárólag tartó időszak, amikor a megye két kerületében a választások a hagyományos közjogi megosztottság helyett világnézeti, „ideológiai” törésvonal (liberális-újkonzervatív) mentén zajlottak. Az Antiszemita Párt 1884-es fellépése közelebbi témánk szempontjából is vízválasztónak tekinthető, mert az, a megyében addig szokatlan módon nem helyi, hanem kizárólag központi jelölteket indított (br. Andreánszky Gábor: pincehelyi kerület /1884,1887/, Csúzy Pál: szakcsi kerület /1884/, Tömör Ferenc: szakcsi kerület /1887/).56 57 De ami ennél is lényegesebb, hogy a Szabadelvű 56 ZENTAI 2001, 20. 57 br. Andreánszky Gábor nógrádi földbirtokos, Csúzy Pál kisbozsvai birtokos (Abaúj vm.), Tömör Ferenc pesti tanár, a Magyar Állam és a Magyar Néplap publicistája. Habár Csúzy rendelkezett rokoni kapcsolattal Tolna megyében. GLÓSZ 1991, 15; CSERNA 2003, 32. 461
