Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
a simontornyai járás területeiből tevődött össze. A Kapóstól keletre fekvő simontornyai járásrész 10 települése felerészben protestáns, míg a kerület tamási járáshoz tartozó területén fekvő 12 település két kivételtől eltekintve katolikus többségű volt. A tamási járásrész színmagyar falvaihoz képest a simontornyai járásrész területén négy német nemzetiségű (Hidegkút, Hőgyész, Nagyszékely, Szárazd) község feküdt, amelyek közül egyedül csak Hőgyész volt r. katolikus. A választókerület egyik legfőbb társadalmi jellegzetessége volt, hogy itt - elsősorban a tamási járásrészben - voltak találhatók a megye legnagyobb uradalmai, mint az Eszterházyak ozorai, Apponyiak hőgyészi uradalma. Kezdetben pont ezek a kiterjedt uradalmak vonzották a környékre a zsidókat, akik 1900-ben a választókerület népességének 3,77 %-át (1801 fő) tették ki, a legnagyobb közösségeik pedig Hőgyé- szen (388 fő), Tamásiban (304 fő) és Pincehely-Görbőn voltak (292 fő). A zsidók össznépességhez viszonyított aránya ugyan nem sokkal volt jelentősebb, mint a megyei átlag, de ehhez a megye más részeihez viszonyítva jóval jelentősebb gazdasági pozíció társult. A választókerület mezővárosokba, uradalmi központokba csoportosuló zsidósága a hagyományos tevékenységi területek mellett, mint a kereskedelem és a hitelélet, a térség egyetlen gyárüzemét, a simontornyai bőrgyárat is bírta. Más területekhez képest azonban minőségi különbséget a zsidók agráriumban betöltött súlya jelentett. Hiszen a választókerület területén 1870-et követően alakított, nagy határral rendelkező - az Esterházyak ozorai, a Montenuovok felsőnyéki-fürgedi, illetve az egykori felsőiregi uradalom ekkortájt a Pallaviciniek és a Schosberger család közt megosztó területeiből alakult, a katolikus dominanciájú tamási járásrész egészét mozaikszerűen körbeölelő - eszmei községek (Fürgéd, Majsamiklósvár és Szemcsecsehi) területe ugyanis kivétel nélkül zsidó bérlők kezében volt, ami a 137058 kát. hold (kh.) kiterjedésű választókerület területének csaknem 40%-át, 50 339 kh.-t tett ki (ld. térkép). Jelentős kiterjedésű bérletekre példa Bischitz Lajos 11 648 kh., Lamm Bernát 6723 kh., Bischitz Mór 5422 kh., Strasser Zsigmond 5385 kh., Lövensohn Gáspár 5352 kh., Weisz Márton 1122 kh. stb. birtokai (ld. 2. térkép).51 A torz földbirtokstruktúra eredményeképpen a választókerület társadalmát a századforduló környékén éles szociális feszültségek terhelték.52 A nagybirtok domináns jelenlétét súlyosbította, hogy annak nagy részét az ingatlanforgalomból kivont Esterházy-hitbizomány adta. így nemcsak az árutermelésre berendezkedő, kedvező tőkeellátottságú nagybérletek által támasztott versenyhelyzet volt előnytelen a középbirtok, illetve a módosabb paraszti réteg számára, hanem a földterület korlátozottsága is.53 A földéhség nemcsak az előbbi rétegeket érintette, hanem szinte a parasztság egészét, ami a századforduló idején felgyorsuló kivándorlásban is megmutatkozott. A nagyüzemi alapon működő nagybérletek által támasztott versenytől, illetve az agrárszocialista jellegű mozgalmaktól, szervezkedésektől tartva,54 valamint a földéhségtől hajtva az előbb említett rétegek jelentős számban megbízható támaszai voltak az agrárizmus célkitűzésének, politikájának, szélesebb értelemben az újkonzervatív mozgalmaknak.55 51 GAZDACÍMTÁR 1897, 118-121; MG.-I STATISZT. 1897, 198; Az itt felsorolt bérlők virilisként mind tagjai voltak Tolna megye törvényhatósági bizottságának. 52 Ennek egyik megnyilvánulási formája az 1897-1898. évi, valamint a nagy, 1905/1906. évi aratósztrájk itteni eseményei voltak. SZÁLAI 1987, 201-211. 53 SZALAI 1987, 183-191. „Alapot az elégedetlenségnek (...) majorátusok és latifundiumok rossz szociális visszahatása adott, főképp az által, hogy a községek terjeszkedni nem tudnak s mivel a nagy uradalmak eszményi községekké alakultak, a köztük lévő községek terheit csak a község szegény népe viseli’.’- írta erről 1905-ben a kortárs, Bartal Béla szabadlevű megyebeli földbirtokos, virilista. Idézi: GAÁL 1988, 374. 54 Az agrárszocialista mozgalmak térnyerésének megakadályozására a századfordulót követő években az Eszterházy-hitbizomány által érintett községek egy részében keresztényszocialista munkásegyleteket szerveztek. SZALAI 1987, 214. 55 E mozgalmak 1890-es évek végén bekövetkező - Széli Kálmán 1899-től kezdődő kormányzásában is tetten érhető - előretörésének konkrét eredményei, mint amilyen a szövetkezeti mozgalom, vagy Egán Ede által vezetett ruténföldi telepítési akció volt, bizonyára hatással voltak a kerülettájékozódó gazdarétegére. Mindezekről a pincehelyi választókerület, illetve az 1901. évi tragikusan végződő pincehelyi képviselőválasztás kapcsán részletesebben ld. CSEKŐ 2006b, 96-103. 460
