Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
szalépett.42 Az eredmény, illetve annak a ténynek az ismeretében, hogy az Antiszemita Párt minden bizonnyal a biztos győzelemmel kalkulálva indította a párt egyik prominensét, egyetlen főnemesi rangú, igaz nem sokkal korábban bárosított tagját, a nógrádi Andreánszky Gábort a pincehelyi kerületben, nem tűnik túlzásnak a Függetlenség választásokat megelőző tudósítása, miszerint “a kerületnek csak antiszemita jelölt kell”.*3 Ugyan az antiszemita mozgalom lehanyatlásának köszönhetően az Antiszemita Párt a mandátumát 1887-ben elvesztette, az azt követő választáson, 1892-ben újra egy liberalizmussal szemben álló párt, az 1880-90-es évek fordulóján konzervatívba forduló függetlenségi Ugron-párt jelöltje, Jeszenszky László győzött.44 Az ekkoriban kibontakozó egyházpolitikai viták során határozott reformellenes pozíciót képviselő Ugrón Gábor és pártja jelentős mértékben bírta az alsópapság támogatását.45 Nemcsak az egyházpolitikai törvényekkel kapcsolatban elfogadott azonos álláspont, hanem a gazdasági és társadalmi programok hasonlósága is valószínűsítette, hogy az f896-ban néppárti programmal fellépő gr. Apponyi Géza jó eséllyel pályázik arra, hogy átvegye Jeszenszky mandátumát.46 A párt mérsékeltebb főrendi vezetéséhez tartozó gróf visszafogott stílusa ellenére az f896. évi pincehelyi választás eseményeiben, kortesharcaiban igen komoly szerephez jutott a párt, alsópapság és katolikus értelmiségeik által vezetett radikálisabb szárnya.47 A nagyon szoros végeredményt hozó - Rátkay 1470 szavazatával szemben Apponyi 1324 szavazatot kapott - választás eseményei sok szempontból már az öt évvel későbbi választást idézték.48 Rátkay-párt részéről alispánnak címzett táviratok, illetve újságcikkek szólnak arról, hogy a néppártiak papjaik, káplánjaik vezetésével rendszeresen megzavarják Rátkay gyűléseit, szónoklatai során belefojtják a szót.49 A választást és az azt megelőző korteskedést zsidóellenes incidensek is kísérték.50 Gr. Apponyi Géza Néppártból 1899-ben történt kilépésével a párt irányítása a kerületben teljesen átkerült a radikálisabb szárny kezébe, mely szintén elősegítette a zsidóellenesség korlátlanabb érvényesülését az 1901. évi választáson. Az 1896-os és az 1901-es választás tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kerületben kiegyensúlyozottan jelenlévő konzervatív erővel szemben sikeresen csak a nemzeti érzelmekkel, Kossuth Lajos népszerűségével operáló, egyúttal a Szabadelvű Párt támogatásával fellépő Függetlenségi Pártnak volt esélye felvenni a versenyt. Ha községenként vesszük szemügyre a Néppárt 1896. és 1901. évi eredményeit, illetve figyelembe vesszük az Antiszemita Párt 1884-es szereplésével kapcsolatos elszórt adatokat, megállapíthatjuk, hogy e választások eredményei között erőteljes az átfedés. A Függetlenség által 1884-ban az antiszemita párt helyi fellegvárának tartott Hőgyész, Pincehely, Regöly, Tamási azon hét, illetve 1901-ben hat - egyébként kivétel nélkül római katolikus - település közé tartozott, amelyekben a Néppárt 1896-ban, illetve 1901-ben győzött (Hőgyész, Kisszékely, Pincehely, Regöly, Szakály, Tótkeszi, illetve 1896-ban még Tamási). Ha mindennek társadalmi hátterét kívánjuk megragadni, akkor vázlatosan a következőket mondhatjuk el. A pincehelyi választókerület, a Kapos folyó mentén megosztva, két járás, a tamási és 42 A végül egyedül állva maradó Totth Ödön szabadelvű jelölt is visszalépett, mikor a kettőjük közti különbség elérte az 500 szavazatkülönbséget. Tolnamegyei Közlöny 1884. június 15. 3. 43 Függetlenség 1884. június 7. 2-3. 44 SZABÓM. 2003, 121-122. 45 POLIT.MAGYARO. IV. 1917, 108; SZABÓ M. 2003, 121-122. 46 A programok átfedésére ld. SZABÓ D. 1994, 3-10, illetve MÉRE1 1971, 144-154. 47 A párt főrendi szárnyáról ld. SZABÓ D. 1977, 176-208. A főrendi ellenzék megszerveződését elősegítette, hogy az egyházpolitikai törvénykezés során a reformmal szemben érdemi, erőteljes oppozíció megszervezésére csak a főrendiházban volt lehetőség. GERGELY 1996, 12-29. 48 Ennek a választásnak ugyan halottja nem volt, de a választást megelőzően egy embert állítólag életveszélyesen megszúrtak. Parragh Bélának, a kerület Kossuth-párti elnökének október 26-án kelt távirata, MNL TML, Alispáni i. 2727/1896; Tolnavármegye 1896. november 1. 3. 49 MNL TML Alispáni i. 2727/1896.; Tolnavármegye 1896. október 25. 4. november 1. 3. 50 Tolnavármegye 1896. október 25. Példa erre az, amikor a tamási választási gyűlésen a helyi esperes “Sakterpárt” közbekiáltással törte meg Rátkay beszédét, valamint a "Polgártársak nézzétek csak, mi a Rátkay pártja/ Csupa zsidó, rongyos zsidó, azt még a vak is látja./ Merbli, Doktor, kis Schwarcz meg a Kadelburg/ kössön rájuk a sintér jó vastag hurt” kezdetű kortesnóta, melytől a néppárti kortesek a választók párttal való azonosulását remélték. MNL TML Apponyi család i., Apponyi Géza i., kortesnóták 459
