Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről

1901. pótvál.

Példátlan karhatalmi összpontosítás ellenére (Pincehelyen 8 század, a kerület további településein 7 század katonaság, illetve 56 fő csendőr) ellenére kisebb incidensek. Ezek közül kiemelkedik: a Pincehely-ozorai úton a felsőnyéki választók elleni kődobálás, késelés, amelyre figyelmeztető lövés volt a reakció

1905

Csak „rémhírek” választási merényletről, a pincehelyi jegyző agyonlövéséről

1910

Egy gyalogszázad rohamára volt szükség a függetlenségi Kossuth-párti táborral szemben

Amint ezt egy külön tanulmányban vizsgáltuk, a pincehelyi választókerületben vissza-visszatérő atrocitások - a korabeli választási gyakorlatból következő kockázati tényezők mellett -köszönhető volt a korabeli átlagválasztók számára is könnyen áttekinthető és átélhető szembenállásnak.39 így például jól érzékelhető volt az 1896-os és 1901-es választáson a néppárti és Kossuth-párti jelölt közötti különbség, sőt átélhető a közöttük feszülő szembenállás. Az egyszerű választók szintjén szociális elégedetlenségből fakadó kapitalizmus- és zsidóellenesség, illetve antiklerikalizmussal elegyülő nemzeti érzelmek töltötték meg a felekezeti szembenállás - katolikusok kontra protestánsok, zsidók - mentén erőteljesen meghatározott ellentéteket.40 41 Ezt a pótválasztás eredményei is igazolták. A 7 táblázat adataiból kiderül, hogy a protestáns többségű települések fordították Rátkay javára a választás kimenetelét.

7. táblázat. Az 1901. évi pótválasztás eredményének megoszlása a római katolikusok arányához viszonyítva41

Római katolikusok aránya % (községek száma)*

Rátkay Lászlóra szavazók száma (aránya, %)

Szűcs Józsefre szavazók száma (aránya, %)

1-10% (2)

253 (100%)

0 (0%)

10-25% (4)

325 (96,4%)

12 (3,6%)

35-55% (3)

282 (71,8%)

111 (28,2%)

75-100% (13)

555 (40,4%)

818 (59,6%)

Összesen (22)

1415 (60,1%)

941 (39,9%)

* 25-35, illetve 55-75 % közti r.kat részarányú községek nem voltak a kerületben

Ha a pincehelyi választókerületben 1901-et megelőzően tartott választások eredményét vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy 1884-től a konzervatív, liberalizmusellenes, egyben a katolikus alsópapság rokonszenvét is bíró politikai erők Tolna megye hat kerülete közül a legkiegyensúlyozottabb eredményeket itt érték el. Az előző fejezetben ismertetett 1882-1884. évi antiszemita hullám Pincehelyen és környékén való érvényesülésére további bizonyítékul szolgálnak az 1884. évi választás helyi eredményei is, hiszen br. Andreánszky Gábor személyében a pincehelyi választókerület adta a frissen alakult Antiszemita Párt másfél tucatnyi képviselőinek egyikét, ráadásul nagy fölénnyel: az eredetileg négy jelölt - Andreánszkyn kívül két függetlenségi (egyik a kerület addigi képviselője) és egy szabadelvű - által meghódítani szándékozott kerületben az antiszemita jelölt 1884. június 13-án fölényes győzelmet aratott, szabadelvű ellenfele még a nap folyamán visz39 CSEKŐ 2006b.

40 Mindezt különösen veszélyessé formálta, hogy a pincehelyi kerületben a zsidóellenességnek hosszú évtizedekre visszanyúló, az új keletű politikai antiszemitizmushoz képest régebbi megjelenési formákkal is bíró (ld. vérvádesetek) gyökerei voltak. CSEKŐ 2006b.

41 NÉPSZÁMLÁLÁS I. 1902,128-131; Tolnavármegye 1901. október 20. 3.

458