Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről

tebb erőviszonyokkal rendelkezett, mindamellett is, hogy az előbbiekhez hasonló módon a választások esetükben is a közjogi törésvonal mentén, szabadelvű-függetlenségi párharc keretében zajlottak (ld. 3. táblázat). A két kerület szabadelvű jellegében 1884-ben, az antiszemita közhangulat közepette állt be fordulat, amikor - a Szabadelvű Párt egyébként egész Tolna megyében igen rosszul szerepelt - mindkét választókerületben függetlenségi győzelem született. E két kerületben a függetlenségi irányzat az ekkor megszerzett vezető szerepét az elemzett korszak egésze alatt megőrizte.

3. táblázat. A kölesdi, illetve a paksi választókerület képviselőjelöltjeinek pártállása, 1875-1910

Kölesdi vk.

Paksi vk.

J

I.

II.

III.

J

I.

II.

III.

1875

2

SZAB.

Függ.-i (?)

2

SZAB.

Szab. (?)

1878

1

SZAB.

3

SZAB.

Egy.Ellenzék*

Függ.-i

1881

1

SZAB.

2

SZAB.

Függ.-i

1884

2

FÜGG.-I

Szab.

1

FÜGG.-I

1887

2

FÜGG.-I

Szab.

2

FÜGG.-I

Szab.

1892

2

SZAB.

Függ.-i

2

FÜGG.-I

UGRÓN

Szab.

1896

3

FÜGG.-I

KOSSUTH

Szab.

Néppárt

1

FÜGG.-I

UGRÓN

1901

2

FÜGG.-I

KOSSUTH

Szab.

3

FÜGG.-I

UGRÓN

Szab.

Függ.-i

Kossuth

1905

1

FÜGG.-I

2

FÜGG.-I

Szab.

1906

2

FÜGG.-I

szocialista

1

FÜGG.-I

1910

2

MUNKAP.

Függ.-i

2

FÜGG.-I

JUSTH

Munkap.

* Egyesült Ellenzék

A két választókerület között érdemi különbség mutatkozik abban, hogy a függetlenségi irányzat pártokra szakadásakor a paksi kerületben az antiliberálisnak tekinthető, mi több az újkonzervatív politikai erők sorába sorolt Ugron-párt rendelkezett erős pozícióval. Kérdéses - és a jövőben ez külön is vizsgálandó -, hogy ez elsődlegesen a kerületben 1892-1910 közt ötször győzedelmeskedő Szluha István személyéhez köthető-e, vagy mélyebb társadalmi háttere is van.31 Tudniillik a paksi kerületben élt a megye nemességének több mint a fele, elsősorban a két nagy mezővárosban, Pakson és Dunaföldváron, valamint a legtöbben Dunaszentgyörgyön (1847-ben: 388 fő).32 A kerület területén lévő közbirtokosságok (györkönyi, dunaszentgyörgyi, bölcske-madocsai, paks-ger31 Szluha István az 1892., 1896. és 1901. évi választást követően 1905-ben és 1906-ben is nyert a választókerületben. Utóbbi két választás esetében ebben és a többi táblázatban sem tüntettük fel, hogy melyik függetlenségi pártfrakcióhoz tartozik a jelölt, mert ezekre a választásokra a Kossuth-párt és az Ugron-párt egyesülése után került sor, amikor a függetlenségi párt már hivatalosan egységesen indult, bár a helyi sajtó meg-megadta, hogy a függetlenségi jelöltek eredetileg melyik pártformációhoz, -frakcióhoz tartoztak.

32 A kerület reformkori társadalmáról nemességének tagozódásáról, rétegződéséről ld. részletesebben GLÓSZ 1991., valamint GLÓSZ 2002.

454