Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
CSEKŐ ERNŐ Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről1 Jelen tanulmányunkban a dualizmus kori képviselő-választásokat,2 valamint az ott indult jelölteket, illetve megválasztott képviselőket a középpontba állítva a megyei elitrétegek politikai intézmény- rendszer működtetésében játszott szerepét szeretnénk megvilágítani.3 Tudatában vagyunk, hogy az előbbiek közel sem ölelik fel a politikai intézményrendszer működtetésének valamennyi területét. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy a dualizmus korában a politikai erők működése - mai, s adott esetben főként 20. századi értelemben vett - aktivitása vidéken elsődlegesen az országgyűlési választásokhoz kapcsolódott. Amint Szabó Dániel a társadalom politikai szerveződéséről, pártok különböző szerveződési formáiról szóló tanulmányában írta, a parlamenti pártok /szabadelvű párt, függetlenségi párt, mérsékelt ellenzék, nemzeti párt stb./ választókerületenként szerveződő fíliái- nak a választásokon, az azt megelőző kampányon (korteskedés) kívül érdemleges társadalomszervező funkciójuk alig volt.4 A választókerületi pártszervezetek felett álló megyei pártok általában a választókerületi szervezetek (egykorú szóhasználattal szintén pártokként említette) felett álltak, alapszabállyal rendelkezetek, s gyakran a választókerületi szervezetek élén álló végrehajtó bizottságokat is ők választották, nevezték meg.5 Gaál Zsuzsanna, a szabadelvű, illetve függetlenségi pártok Tolna megyei szervezeti sajátosságairól írva kiemeli, hogy a Függetlenségi Pártra - azért is, mert a Szabadelvű Párttal ellentétben nem számíthatott a közigazgatási apparátus támogatására - a választások közti időszakban is jellemző volt egyfajta aktivitás. Ez alatt nem a pártkör kereteiben zajló szervezeti életre kell elsődlegesen gondolni, hanem inkább a függetlenségi gondolat, a 48-as eszmék, vagy épp Kossuth-kultusz olva1 Itt közölt tanulmányunk egy-két apróbb javítástól eltekintve, illetve függelékként közölt adattárral kiegészítve megegyezik a 2014- ben beadott A dualizmus kori elit Tolna megyében c. PhD-disszertációnk IV. részével. 2 Ennek során a dualizmus korában megtartott választások szisztematikus bemutatástól eltekintünk, mivel a választási rendszer elemzése, amint az választások lebonyolításának, eseménytörténetének ismertetése egyaránt szétfeszítené e disszertáció kereteit. Másrészről ezekre vonatkozóan rendelkezésre áll a Tolna megyei tárgyú szakirodalom. Mindenekelőtt Gaál Zsuzsanna tanulmányát kell említenünk, amely az 1875-1905 tartott választások példáján tesz kísérletet a korabeli választásoknak a politikai intézményrendszer keretein belüli helyértékének meghatározására. Ezt a választások általános menetére fókuszálva, a pártszervezéstől, jelöltállítástól egészen a szavazatszedő küldöttségek előtt leadott szavazatokig bezáróan teszi. Emellett a választójoggal rendelkezők összetételének a választói névjegyzékek alapján történő vizsgálata is kitüntetett részét képezi tanulmányának. Egyrészt a választók összetételének elemzése kiemelt tárgya Koroknai Ákos két, Délkelet-Dunántúlt felölelő, részben 1896-os választásról írt tanulmányának, amelyek Tolna megyét is taglalják. GAÁL 1984; KOROKNAI 1985; KOROKNAI 1986. 3 A dualizmus kori választásokról szóló szakirodalmat gyarapítják saját tanulmányaink is, amelyek egyrészről a vizsgált korszak egyik Iegtragikusabban végződő képviselő-választásának, az 1901. évi pincehelyi választásnak az eseményeit, körülményeit, illetve a felelősség és bűnösség kérdését, kezelését, valamint a felelősségre vonás történetét taglalják. CSEKŐ 1999; CSEKŐ 2000; Ugyancsak Tolna megyei tárgyú anyagon tettünk kísérletet a választási gyakorlat politikai eseménytörténeten túlmutató jellemzőinek, általánosítható, illetve egyedi jelenségeinek - úgymint a képviselőválasztások szerves részévé váló etetés-itatás, vagy a katonaság és csendőrség választásoknál betöltött szerepe - feltárására. CSEKŐ 2001; CSEKŐ 2006. 4 SZABÓ D. 1992, 208-217. 5 Ld. erre Tolna megyei gyakorlatként a megyei Szabadelvű Párt 1901 előtti eljárását. GAÁL 1984, 178-179. 447
