Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
majd Véssey Lajos98 vármegyei főjegyző szólt. A főispáni székfoglalóban óhajtott béke és nyugalom azonban egyhamar nem következett be. A Hont vármegyei főispáni helytartó erőszakos eljárása, mellyel a vármegyei tisztikarból a liberális pártiakat kibuktatta, élénk visszhangot keltett országszerte. Somogy már az 1845. november 3-án tartott közgyűléséből erélyes hangú feliratban tiltakozott az önkényes eljárás ellen. Utóbb Pest vármegye rendéinek körlevelét tárgyalva, az 1848. február elsején tartott közgyűlésében tiltakozott az adminisztrátori rendszer fenntartása ellen. Czindery főispánsága alatt bővítették ki 1845-ben a vármegyeházát. 1847-ben megalakult a vármegyei olvasótársaság, alapszabályainak kidolgozására az 1847. február elsején tartott közgyűlés egy bizottságot küldött ki. Az 1847. november 7-ére a nádorválasztásra összehívott országgyűlésre a vármegye Szegedy Sándort és Tallián Jánost küldte követeknek. Tallián azonban nem fogadta el a megbízatást, helyébe Inkey Zsigmond került. Utóbb Szegedy is lemondott, őt Madarász László követte. Az 1847. évi követválasztásnál az ellenzék teljes diadalt aratott. Már a meghívólevél kihirdetésénél összeütközés támadt a rendek és a főispán között. A meghívót ugyanis a főispánnak címezték, amiben a rendek a vármegye jogainak csorbítását látták és óvást emeltek ellene. Csak akkor nyugodtak meg, amikor a főispán kijelentette, hogy a vármegye jogait sem ő, sem a kormány csorbítani nem szándékozik. Czindery László 1848. május elsejéig volt Somogy megye főispánja, a forradalmi kormányzat leváltotta. Helyébe gr. Zichy Jánost nevezték ki.99 1849. január 15-én Buries János császári tábornok levelet intézett a megyéhez, melyben megjelenését békés megszállásnak nevez. Czindery Lászlót nevezte ki királyi biztosnak100, míg gr. Zichy visszavonult birtokaira, példáját követte a megyei tisztikar hazafias része is. Czindery ekkor Pécsett tartózkodott, ahol január 20-án kapta meg Buries kinevező leiratát. Először meglepődött kinevezésén, majd átgondolta 36 éves hivatali tevékenységét és kétségei eloszlatására Nagykanizsára, Buricshoz utazott. Czinderyt nem a császári szolgálat aggasztotta, hanem az, hogy 57 évesen megfelel-e a megnövekedett feladatnak? Mindig készséggel szolgálta a császárt, és sohasem riadt vissza, de „az utóbbi 9 hónap szomorú eseményei - (értsd a forradalom és szabadságharc) - annyira aláásták és megtörték erőmet, hogy kételkedem abban, vajon a legjobb akarattal is megfelelhetek-e a nagy feladatnak” - írja jelentésében február 6-án Windischgrátznek. Nemegyey Bódog őrnagy, a Tolnában-Baranyában portyázó bakonyi szabadcsapat parancsnoka, amikor megtudta Czindery kinevezését, elrendelte azonnali elfogatását. Czinderynek ezúttal szerencséje volt a gyors kanizsai úttal, mivel az elutazása utáni naptól már keresték. Nagykanizsán Buries közölte vele, hogy Windischgratz „elháríthatatlan parancsaként” kell elfogadnia a kinevezését. Ekkor Czindery elhatározta, hogy harmadszor is uralkodójának szenteli „szerény képességeit”. Czindery január 23-án, a Buricstól kapott két század fegyveres kíséretében Somogy megye székhelyére érkezett. Kaposváron a megyeházán, a főispán üresen álló lakrészébe költözött be és a császári katonaság egy részét is az épületben szállásoltatta el. Másnap már mint kinevezett ideiglenes királyi biztos fogadta a város és a megye vezetőit. Maga Czindery tapasztalhatta, hogy a forradalompárti köz- és kisnemesség, valamint a parasztság hamarosan a császáriak ellen fordult. Czindery 1848 előtt maga is mintegy 14 000 magyar hold birtokosa volt, a többi megyei vezető tisztviselőtársa pedig átlagban 2000 holddal rendelkezet Somogybán a jobbágyfelszabadítás előtt. Életkorban majdnem valamennyien túl voltak az ötödik évtizeden, és a királyi házhoz való hűségükhöz kétség nem férhetett. Czindery 57, Hochreiter másod alispán 52, Tallián János első alispán 47, Bogyai Péter helyettes alispán 60 éves volt. Az úgynevezett szaktisztviselők, aljegyzők és ügyvédek a maguk 35-50 évével adták a fiatalabb korosztályt. A Habsburgokhoz hű vezető megyei tisztviselőkar 98 Véssey Lajos (1812 - Szőkedencs, 1866. február 12.): politikus. A Véssey család törzsökös Somogy vármegyei família, mely a Hunyadiak kora óta bírja a nevet adó Vése helységet. A család a reformáció során evangélikussá lett. Lajos 1828-ban Somogy vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1837-ben tiszteletbeli főjegyzője, 1839-ben a somogyi evangélikus egyházmegye felügyelője, 1843-ban rendes főjegyzője, 1849-ben pedig a szabadságharc leveréséig a polgári törvényszék elnöke. - CSÁNKI én. 632-633. 99 CSÁNKI én. 520. 100 ANDRÁSSY 1974,175. 431
