Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
konzervativizmusát a megyei szolgálatban eltöltött idő is igazolta. Valamennyien a további haladás fékezői, elszánt ellenzői voltak. A jobbágyfelszabadítás is érzékenyen érintette őket. Czindery ladi birtokán mintegy 25 jobbágy és 13 zsellértelektől és évi több mint 3000 gyalog robotnaptól esett el. Czindery nem tudta meg nem történté tenni a jobbágyfelszabadítást, de megpróbálta a nemesség számára csökkenteni káros hatásait.101 Czindery pedig nyomban munkához látott, hogy pártfogóját méltóképpen fogadhassa, nyomban intézkedett, hogy a fekete-sárga lobogót a császári hadak bevonulásakor Kaposvárott mindenütt kitűzzék. Február elsején kinevezés útján megalakította a vármegyei tisztikart. Három hónapon keresztül tartó katonai uralom alatt mindent száműztek a megyéből, ami a nemzeti függetlenségre utalt.102 1849. május 14-én Noszlopy Gáspár103, ki felszabadította Somogyot, közgyűlést hívott össze, ahol megalakult a hazafias tisztikar. Elhatározták, hogy Czindery Lászlónak, aki kiszolgálta az önkényuralmat, mint hazaárulónak, összes jószágait lefoglalják.104 Az már az 1830-40-es évekre világossá vált, hogy Czindery László jelentős vagyonát lányai öröklik, Julianna és gróf Festetics Rudolf házasságából született 1835-ben László gróf, aki a család szeme fénye volt, ám ő 24 évesen hadnagyként szolgálva a solferinói ütközetben meghalt. így a vagyon Czindery másik lánya, Mária ágán öröklődhetett tovább, aki azonban fiatalon 29 éves korában, 1847-ben meghalt. Máriának báró Wenckheim Viktor feleségeként előbb egy leánya (Leontin, 1841-1921), majd egy évvel később egy fia (Béla, 1842-1874) született. Czindery László végrendeletében kikötötte, hogy az örökléshez (a név fennmaradása érdekében) Bélának fel kell vennie a Czindery nevet (Wenckheim-Czindery Béla), amire az érintett 1860. július 30-án megkapta a királyi engedélyt. A két testvér közötti családi divisio eredményeképpen közös tulajdonban maradt a pécsi ház és a kert, a lámpásvölgyi szénbánya, illetve a szigetvári házak, földek, s az ottani egyéb ingatlanok.105 Már 1819. április 17-én Czindery levéllel kereste fel Csapó Dánielt Zombáról, tehát már ekkor ismerték egymást. Az érdekes német nyelvű levélből kiderül, hogy Czindery László és Csapó Dániel fogadást kötöttek Palimban, melyet Csapó elveszített. Czindery Tolna megyébe, apósához érkezve szerette volna a „nyereményt” megkapni. (A szövegből egyértelműen nem derül ki, de valószínűsíthető, hogy a fogadás tétje egy állat, feltehetően egy csikó volt.) Ekkor sajnálkozással értesült a nyertes fél, hogy Csapó nem tartózkodik otthon, illetve azt is megtudta, hogy a vesztes nem ismeri el vereségét. Czindery László ezért döntő bírónak az alispánt javasolja felkérni.106 1. Czindery László Csapó Dánielhez - Lad, 1831. január 7. Tisztelt Kedves Barátom! Posonbul reményiem, hogy szinte oly szerentséssen haza érkeztél, mint én, és Nagyságos Asszonyt, színt úgy mint gazdaságodat Kívánságod szerént jól találtad, mellyet nagy gyönyörűggel érteném. 101 ANDRÁSSY 1974, 178-180. 102 CSÁNKI én. 527., BŐSZE 1998, 116. 103 noszlopi Noszlopy Gáspár (Vrácsik, 1820. augusztus 17. - Pest, 1853. március 3.): politikus, honvédtiszt. Pápán jogot tanult, 1843-tól táblai jegyző, 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett, 1846-tól a marcali járás szolgabírája. 1848. szeptember közepétől a járás népfelkelőinek parancsnoka. 1849 januárjában Debrecenbe menekült, ahol februárban bátyjával tervet dolgozott ki a Dél-Du- nántúl felszabadítására. 1849 április végére felszabadította Somogy vármegyét, kormánybiztosként, őrnagyi rangban megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét, melynek 1849 július végétől teljhatalmú kormánybiztosa volt. Az orosz csapatok előrenyomulásának hírére 1849 július végén harcolva Komárom felé vonult vissza. A világosi fegyverletétel után a Bakonyban bujdosott. 1850. április elsején Tiszabőn elfogták, Pesten hadbíróság elé állították, de még az ítélethozatal előtt, május 12-én megszökött. Kapcsolatba került Makk József volt honvéd ezredes illegális mozgalmával. 1851 őszén, amikor a Makk-féle mozgalom felszámolása elkezdődött, Kecskemét környékén gerillacsapatot szervezett, toborzott barátai segítségével a császár elfogatását tervezte. Terve felfedezése után a Dunántúlra menekült, s a Bakonyban szabadcsapatokat szervezett. 1852. november 16-án elfogták. Bécsben kötél általi halálra ítélték, és Pesten kivégezték. - MARKÓ 2002. IV. 1092. 104 CSÁNKI én. 529. 105 KAPOSI 2012. 237-238. 106 MNL TML. Csapó család iratai - Czindery László levelei Csapó Dánielhez - 1819. ápr. 17. 432
