Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata

egyenként 10 ezer, Inkey Imre80 pedig ezer forintot adományoztak erre a célra. A megye közönsége lelkesedéssel vesz tudomást a nemzeti nyelv művelése érdekében alakítandó tudós társaság keletkezéséről, de egyúttal elkeseredéssel tárgyalja, hogy a Szomszédos Baranya követe, Kajdacsy Antal, mennyire exponálja magát a kormány érdekében. Somogy közönsége tehát átiratot intézett Baranyához, hogy hívja vissza hazafiatlan követeit; Baranya nemesi rendjei azon méltatlankodva azt a választ adták, hogy Somogynak Baranyához és követeihez semmi köze. Amikor a további viták során, az 1826. január 21-én tartott gyűlésben arról tanácskoztak, vajon a római katolikus szülők tarthatnak-e gyermekeik mellett protestáns informátorokat (házi tanítókat), Somssich a katolikus egyháziak álláspontját védelmezi, kijelentve, hogy ez nem a protestánsok ügye, hanem a katolikus atyáké.

A sérelmek tárgyalása után végre a rendek elővették a királyi előterjesztésekben foglalt tárgyakra vonatkozó törvényjavaslatokat. Az előterjesztések legfontosabbika az adó kérdése. A rendek fő törekvése az adó igazságosabb és arányosabb felosztására irányult, mely célból a jobbágytelkek (porták) újból leendő országos összeírása vált szükségessé. A kormány azonban megnehezítette e kérdés megoldását azzal, hogy a jobbágytelken lakó nemesekre is ki akarta terjeszteni az összeírást, de ez ellen a megyei követek nagyobb része tiltakozott. Több mint két havi vita után május 30-án szavaztak a megyék e kérdésről, mely alkalommal 10 szavazattal azoknak az álláspontja győzött, akik nem akarták a jobbágytelken lakó nemeseket adózás alá fogni. Idetartozott Somogy megye is, melynek álláspontját Czindery László képviselte. Miután azonban a főrendek a javaslatot visz- szaküldték. Somssich felszólalása után Platthy Mihály81 barsi követ közvetítő indítványát fogadták el, mely szerint nem a nemesek, akik eddig a jobbágytelkek után adót nem fizettek, életük végéig élvezetében maradjanak eme kiváltságukban. A jövőre nézve pedig majd akkor határoz az országy- gyűlés, ha az összeírás elkészült. Somssich a július 20-án tartott gyűlésben történt felszólalásakor olyan törvényes intézkedés elfogadását javasolta, mely megtiltaná, hogy jobbágytelkek nemesek kezére kerüljenek.82

Somssich Pongrác az országgyűlés és a bizottsági tárgyalások után már nem sokáig maradt a megyei önkormányzat élén. Még az országgyűlés folyamán, de még inkább a bizottsági tárgyalások alatt egyre jobban közeledett a kormány álláspontjához és a bizottsági tárgyalások alatt anyédesanyjával Keszthelyen élt, 1792-ben Bécsbe költöztek. 1791-től nyolc éven át péteri Takáts József filozófus, író és könyvtáros volt nevelője. 1799-ben Kultsár István tanár, író és szerkesztő vette át a nevelői szerepet 1803-ig, Festetics György részletes nevelési utasítása szerint. Bölcseleti és jogi tanulmányait (1800-1803) a pesti egyetemen végezte. Nevelői elkísérték hazai és külföldi tanulmányútjaira is. Előbb a balatonkeresztúri, majd a sági birtokot igazgatta, kevés sikerrel. Bécsbe költözött és külügyminisztériumi hivatalnokként dolgozott. 1808-ban visszatért Keszthelyre. A zalai lovasezred vezetőjeként részt vett a franciák elleni 1809. évi nemesi felkelésben Győrnél. A keszthelyi birtokot 1819-ben örökölte meg. Tervei között szerepelt a kastély átépítése, a kastélykert átalakítása és bővítése, valamint a városrendezés. A kertépítés nemcsak terv maradt, neki is kezdett, de nem fejezte be. O építette az oroszlános kutat (1822). Eleinte gyarapította a családi birtokot: megvásárolta a Somogy megyei Berzence várát és mezővárosát a hozzá tartozó Sarkad faluval (1820), valamint kisebb birtokokat. Túlköltekező, pazarló életmódot folytatott, birtokát csődbe vitte. A ló- és juhtenyésztésre azonban nagy gondot fordított. Új juhtenyészetet rendezett be. Magyarországon ő tenyésztett először tisztavérű arab lovakat. A meglévő épületeket az 1820-as években bővítette és klasszicista stílusban átépítette. A Pesten meginduló lóversenyeken futtatóként vett részt, díjakat készíttetett és tűzött ki. E díjak is az adóságát növelték. Megszervezte Keszthelyen a tűzoltást. 1823-ban 14 fecskendőt, 24 vizes lajtot és tűzrendőri szabályzatot adott a város részére. 1826-ban zárgondnokságát rendelték el. Bővítette a Georgikont, bevezette a magyar nyelvet az oktatásban. A helikoni ünnepségeket viszont beszüntette. Gyarapította a hajóflottát, gőzhajót is terveztetett, de a megvalósulás a zárgondnokság miatt meghiúsult. Sértettsége miatt később gátolta Széchenyi balatoni gőzhajózási terveit. A Balaton mocsaras részén hidat és töltést készíttetett a Zala folyón (1839), ezzel javította a közlekedést, fellendítette a kereskedelmet. Balatonszentgyörgyön felépítette a Csillagvárat. 1826-ban készítette a Szent Ilona szobrot, amely eredetileg Zala és Somogy megye határán állt a Zala folyónál (jelenleg a Festetics-kastély parkjában látható). Nagylelkű adományokat is tett: a Magyar Tudós Társaságnak, négy megye - Somogy, Sopron, Vas és Zala - közkönyvtárának, a katonaságnak, a pesti Ludovika iskolának, a bécsi katonai mérnöki akadémiának, a balatonfüredi színháznak. 1838. november 4-én kötötte az örökös úrbéri szerződést Keszthely mezővárossal. - BONTZ 1896, 299., 399-400., SÜLÉ 1967,17.

80 pallini Inkey Imre (1784. - Raszinya, 1848. február 10.): császári és királyi kamarás és főispán. Inkey Imre királyi tanácsos, zalai alispán és Jeszenovszky N. fia. 1809-ben francia fogságban volt, 1820 és 1829 között zalai alispán volt, 1842-ben Zólyom megye főispáni helyettesévé, később (1843) valóságos főispánjává nevezték ki.

81 nagypalugyay Platthy Mihály: barsi követ, majd 1830-ban a király átcsábítva az ellenzék oldaláról kinevezte ítélőmesterré, szerepe volt az országgyűlési ifjak és Kossuth elítélésében. Később kancelláriai referendárius lett.

82 CSÁNKI én. 511-512.

426