Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
1200 forintot adott. Náluk többet csak herceg Esterházy Pál, Tallián Imréné Somogyi Mária adott. Egy másik egészségügyi kezdeményezés is a család nevéhez kapcsolódik: „Nagyatádon, a szent-fe- renczrendiek zárdájában van a Czindery családtól alapított intézet, mely kórház nevet visel ugyan, de a benne lévők csak táplálást és semmi orvosi ügyeletet nem élveznek. A tőkére, költségekre és számadásokra pedig a kormány gyakorol felügyeletet’.'76 Czindery László a helyi, vármegyei és az országos politikából is kivette részét. Az 1825. szeptember 11-én Pozsonyba egybehívott országgyűlésre Somogy vármegye Somssich Pongrác77 első alispánt és nagyatádi Czindery László táblabírót választotta követeknek, s számukra 34 pontból álló követi utasítást dolgozott ki, melynek lényeges része a sérelmek orvoslása s a jövő érdekében az alkotmány megerősítését célzó intézkedések meghozatala. Az utasítás főbb pontjai a következők voltak: hogy a követek a királyi előterjesztések tárgyalásába mindaddig bele ne bocsátkozzanak, míg az 1790:XII. törvénycikk ereje és sérthetetlensége a végrehajtó hatalomra nézve teljesen nem biztosíttatik. - Hogy a bankópénz értékének leszállítása által az 1790:XII. törvénycikk ellen elkövetett sérelem orvosoltassék. - Hogy a papírpénz törvényesnek el nem ismertetvén, arany- és ezüstpénz bocsáttassák forgalomba. Arany és ezüst az országból ki ne vitessék. - Hogy 1813., 1815. és 1822-1823. években az országgyűlés hozzájárulása nélkül kibocsátott pátensek által okozott sérelmek orvosoltassanak. - Hogy a Kaposfői prépostság javai, melyeket jelenleg egy külföldi intézet haszonélvez, attól elvétetvén, annak jövedelme egy hazai intézet javára fordíttassék. - Hogy a református ifjúságnak a külföldi főiskolák látogatása, mely eddig tiltva volt, megengedtessék. - Hogy a magyar nyelv használatának általánosítására szorgalmaztassék. - Hogy a segesdi gimnázium javára még Mária Terézia királynő részéről 1776-ban felajánlott évi 600 forint folyósítása sürgettessék. - Hogy a Répás kerület visszacsatoltassék. - Hogy a kamarai jószágok, a helyett, hogy azokat holmi jöttment, legtöbbet ígérő idegeneknek adnák érdemes hazafiaknak adományoztassanak. - Hogy a pesti egyetem függetleníttessék és a sajtószabadság szorgalmaztassék.78 Bár a követi utasítások legnagyobb része az alkotmányon ejtett sérelmek orvoslására vonatkozik, itt-ott mégis megtaláljuk benne a szabadelvű haladás, sőt a gazdasági függetlenség iránti törekvést is. Maguk a követek azonban határozottan konzervatív irányultságúak, akik elsősorban a sarkaiból kiforgatott ősi alkotmány megszilárdításán fáradoztak. A követek közül Somssich Pongrác csakhamar feltűnt az országgyűlésen. Az elsődleges sérelmek tárgyalása alkalmával, amikor az 1824. november 20-án tartott kerületi gyűlésben a magyar nyelv ügye került napirendre, Somssich felszólalt és beszédében a magyar nemzeti nevelés szükségességét hangsúlyozta. Másnap (november 3-án) amikor gr. Széchenyi István a Magyar Tudós Társaság megalakítására egy évi jövedelmét ajánlotta fel, a jelenlevő megyei birtokosok közül gr. Széchenyi Pál, Marcali ura és gr. Festetics László79 kos. A görögkeleti iskola alapítványi bizottság tagja. Családja Görögországból került a Habsburg Birodalomba. Féltestvérével, Jánossal hatalmas földbirtokokat szerzett. Bankháza szerepet vállalt az államkölcsönök szervezésében, az államkötvények forgalmazásában, a keleti kereskedelem, a szövőipar, a dohánytermesztés és -export előmozdításában. Gr. Széchenyi Istvánnal megismerkedve több jelentős vállalkozásban vett részt: az Első Dunagőzhajózási Társaságban, a Lánchíd felépítésében, amelynek finanszírozója és a Pest-Budai Lánchíd Rt. vezetőjeként az építkezés szervezője is volt. Vasútépítéssel is foglalkozott. Nevéhez főződik a Bécsújhely- Sopron vasútvonal megépülése. Az Osztrák Nemzeti Bank helyettes kormányzója, igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1818-ban fiával együtt magyar nemességet kapott. - MARKÓ V. 2004, 1171. 76 idézi: CSÁNKI én. 226-227. 77 1845-től gróf, saárdi Somssich Pongrác, (Sárd, 1788. május 17. - Mike, 1849. augusztus 26.): politikus. Somssich József és Örményi Mária fia, Somssich Miklósnak Somogy megye volt helyettes alispánjának testvére. A MTA tagja (ig. 1830). Császári és királyi államtanácsos (1841). A pesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1811-től Somogy megyében szolgabíró, 1824-től a megye alispánja, az 1825- 1827-í pozsonyi országgyűlésen a megye követe, ahol az ellenzékhez tartozott. Az országgyűlés feloszlatása után részt vett a rendszeres munkálatok kidolgozásában. József főherceg nádor bizalmasai közé tartozott; 1830-tól alnádor, 1833-1841 között királyi személynök, s lényegében a királyi tábla és az országgyűlés alsótáblájának elnöke, egyúttal 1833-tól Pest- Pilis-Solt megye főispáni helytartója, 1836-tól Baranya megye főispánja. - MARKÓ V. 2004, 1235., NAGY 2007, 148. 78 CSÁNKI én. 510-511. 79 gróf Festetics László tolnai (Ság, 1785. június 15. - Bécs, 1846. május 12.): császári és királyi kamarás. Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítójának fia volt. Öt munkája jelent meg nyomtatásban. Hechingenben (Baden-Württemberg, Németország) 1811. augusztus 31-én feleségül vette Hohenzollern-Hechingeni Josephine hercegnőt (Wadern, Saar-vidék, Németország, 1791. május 14. - Bécs, 1856. március 25.) A házasságból három fiú- és egy leánygyermek született: Hona, Tasziló, György és Lajos. 1790-től 425
