Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
Nagyatád elvesztése ugyanakkor fordulópontot is jelentett. Czindery rendezhette örökölt és felhalmozott adósságait, ugyanakkor nagyobb figyelem fordulhatott a gazdálkodás felé. Anyagi helyzete javult: 1834-ben megvette Festetics Lajostól az 5400 holdas szigetvári uradalmat.73 74 Szigetvár félúton volt a szentmihályfai és a ladi uradalom között, vagyis a vásárlással egy csaknem egybefüggő birtokrendszert sikerült kialakítania. Czindery 1848 körül 36214 holdas birtok területtel rendelkezett. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítási törvény, majd a közös földek (erdők, legelők) elkülönözése persze csökkentette a kezében lévő földeket, de a perek lezárása után még így is több mint 20000 holdnyi földje maradt. Czindery sokat tett saját birtokai modernizálásáért, amivel egyben követhető mintát adott a korabeli kiváltságosoknak. Az 1820-as évektől kezdve jelentős erőfeszítéseket tett birtokain az árvíz- veszély ellen. Ennek során a Zselicből és a Mecsekből lefutó patakokat szabályozták, amivel kibővítette termőföldjeit. Szántóföldi gazdálkodásában a legmodernebb nyugati módszereket alkalmazta (vetésforgó, pillangós és egyéb takarmánynövények termelése, vaseszközök használata, az 1850-es években már cséplőgépe is volt, új növényeket honosított meg stb.) Nagy érdemei voltak a hazai lótenyésztés felemelése érdekében. A méneseiben nevelt lovak „Czindery-faj” elnevezés alatt váltak híressé. Szigetváron cukorgyárat hozott létre, Pellérden az 1840-es években szeszgyárat és gőzmalmot kezdett építeni. A Pellérden termelt kanadai kukorica iránt nagy volt a kereslet. A németladi gazdaságában tejelő tehenészetet alakított ki. Pellérden díszkertészetet hozott létre. Komoly sikerei voltak a pellérdi szőlő- és bortermelés terén. Szigetváron szivarkagyárat alapított, amihez saját birtokán termeltette a Tolnából betelepített dohánykertészekkel az alapanyagot. Helyes kezelés folytán dohánya, de különösen szivarjai kitűnő minőségűek voltak. Szigetvár városiasodását elősegítendő egy díszkertet szeretett volna létesíteni. A kerthelyiség a polgári iskolától a vasútig terjedt volna, de a polgári iskolával szemben lévő nyugati részt is díszfákkal és növényekkel ültettette volna be, mert díszkertészete magas szakmai nívón állt. Ladon, Pellérden és Szentmihályfán ilyen kerteket ténylegesen is létesített, de Szigetváron a köznép vandalizmusa ismételten tönkre tette az ültetvényeket és így Czindery kedvét vesztve abbahagyta a telepítést. Szigetvár szépítéséről úgy gondoskodott, hogy a mezővárosban három díszes emeletes házat építtetett, köztük a takarékpénztár épületét./4 Pécsett létrehozta az ún. Czindery-kertet, a város első igazi közparkját. Legfőbb szervezője volt a Pécsi Takarékpénztárnak, amelynek 1845-1848 között első elnöke és legnagyobb részvényese volt. Halála után kapta meg a korábban igényelt bányatelkeket Pécsett: Lámpásvölgyben, a Julianna I-II. nevű telkeken az örökösök kezdték meg a szénkitermelést. Somogy vármegyének első modern kórháza a kaposvári „Somogymegyei Közkórház” volt. Alapítása is a reformkor idejére esik. Első írásos nyoma az 1836. évi áprilisi megyei közgyűlés jegyzőkönyvében található, mely szerint kimondják, hogy a vármegye székhelyén közadakozásból kórházat építenek. Az ügy élére Czindery László első alispán állt, kivel a fő- és alszolgabírák versenyre keltek, hogy a vármegyében minél nagyobb összeget tudjanak összeszedni a kórház céljaira. Az építéshez ingyenes közmunkát biztosítottak, a vármegye termében táncmulatságokat rendeztek, a büntetéspénzeket, a kolera elleni védekezésnél megtakarított összegeket, mind a kórház céljaira fordították. Az építés 1840-ben kezdődött. A terveket Windisch pécsi építőmester készítette. Czindery, később mint főispán is támogatta a kórház fenntartását. Az 1846 augusztusi gyűlésen jelenti az alispán, hogy: a Kaposváron tervezett közkórház felügyelete alatti építése és bebútorozása megtörtént, azonnal megnyitható, 16 beteg befogadására alkalmas. A jelentést lelkesedéssel fogadták, és egy bizottságot küldtek ki a kórházi szabályzat összeállítására. A kórház megnyitását 1846. november másodikára tűzték ki. A kórház felépítéséhez felgyűlt pénzhez (28404 forint) többen adakoztak kisebb-nagyobb összeggel, például Czindery László és neje 1400, báró Sina György75 73 KAPOSI 2012, 236. 74 NÉMETH 1903, 370. 75 1818-tól hodosi és kizdiai Sina György Simon, 1822-től báró (Nis, 1782. november 20. - Becs, 1856. május 18.): bankár, nagybirto424
