Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
a megyei ménekkel. Igaz, hogy ők csak egyszer próbálkoztak, még pedig a 18. század vége felé, az ő akciójuk kevéssé volt sikeres. A különbség okát abban lehet felfedezni, hogy a somogyi reform-nemzedék okult a sikertelen korábbi kísérletből és jobban, hatásosabban szervezte újjá a 19. század elején a megyei fedeztető istállók rendszerét. Az eredmény nem is maradt el, mert nemcsak a régi kevéssé értékes állományt értékesebb lovak váltották fel, de megnőtt az állomány is, hiszen az értékesebb állomány piaci forgalma javult, ami utat nyitott a nagyobb tenyésztői kedvnek, sőt a távlatokat tekintve a későbbi eredmények is az itt leírt törekvések alapján születtek meg. A lóállomány nagyobb hányada a parasztság kezében volt, és így a somogyi lótartás fellendítése a parasztság történeti műve, mégis azt meg kell említeni, hogy a lótenyésztés az állattenyésztésnek az egyetlen ága, ahol kézzel foghatóan ki lehet tapintani a somogyi nemesek és későbbi földbirtokosok áldásos működését. A különböző katonai lóbizottságokban való szereplésük (lóavató, lósorozó bizottságok), a megyei gazdasági egyesületekben betöltött szerepüknél fogva, a kiállítások és vásárok rendezése során és nem kevéssé a megye közigazgatásában betöltött szerepük által sok esetben és sok vonatkozásban áldásosán működtek közre a megye lótenyésztésének fellendítésében. Az alapvető tenyésztői munkát a parasztság végezte el, ami nélkül a nemesi és földesúri törekvések csak a levegőben lógtak volna. A parasztság és a földesúri osztály legkiválóbb tagjainak együttes munkája eredményezte, hogy Somogy megyében a lótenyésztésnek mélyebbre nyúló gyökerei vannak, mint akár a szomszédos, akár a távolabbi megyékben.66 Czindery László publikációs munkája is fontos, több cikket írt.67 Az út melletti fasorokról és egyéb gazdásági dolgokról számtalan apró közleménye jelent meg. Baranya megyének is hasznos szolgálatokat tett. Már ifjúkorában a vármegye céljaira használták fel 1807-ben és 1809-ben az atyja által beszerzett fegyvergyűjteményét; később 1827 körül Miskolczy András68 kanonokkal együtt első volt azok között, kik az eszmét megpendítették és erélyesen dolgoztak azon, hogy a Győrbe áthelyezett jogakadémia helyett Pécsett másikat állítsanak. Nagyszabású volt azon terve: miként és hova kellene a vármegye székházát Pécsett felépíteni. Ennek helyéül az irgalmasok és az országút közé eső területet jelölte ki.69 A 18. században a Czinderyek társadalmi és politikai befolyását biztosító földvagyona folyamatosan nőtt. Az 1790-es évekre már öt nagyobb uradalommal rendelkeztek, Somogybán a nagyatádi, a ladi és a szentmihályfai70, míg Baranyában a pellérdi és a kisteleki71 uradalom került a kezükre. Czindery László kiskorúsága idején plenipotenciárius72 irányította a birtokokat, ám azok egyre rosszabbul működtek, s emiatt sor került egy csődgondnok kirendelésére is, s a birtokok egy részét bérbe kellett adni. Családi és birtokjogi pereskedések után az 1820-as évek elejére rendeződtek a család birtokviszonyai: sikerült megegyeznie mostohatestvérével, Adelhaidával (ekkor báró Mesnilné) is, s ennek eredményeképpen minden korábbi családi föld a tulajdonába került. Mivel az ősi földek egyben tartása óriási adósságok vállalásával járt, ezért 1823-ban Nagyatádot zálogba kellett adnia. 66 KIRÁLY 1982, 215-216. 67 Például 1. Beszéde Pest, 1832. (Somogy vármegye polgári ünnepe Mérey Sándor főispán beiktatásakor.) 2. Mikép gazdálkodhatunk ingyen? Pozsony, 1844. 3. Alaprajza a somogymegyei lótenyésztő társaságnak 1836 előtt. Gazdasági jellegű cikkeket írt a gazdasági Tudósításokban (1837, 1839), Ismertetőben (1837), Hasznos Mulatságokban (1837), Magyar Gazdában (1841, 1844) és a Társalkodóban (1846). 68 Miskolczy András (Nemeskosztolány, 1777. november 17. (Bars megye) - Pécs, 1843. október 28.): pécsi kanonok és országgyűlési képviselő. A bölcseletet Pozsonyban, a teológiát Pécsett végezte, 1800. november 23-án felszentelték, két évig püspöki helyettes titkár, azután Bécsben Somogyi János fiai mellett másfél évig nevelő volt; ezen idő alatt letette a teológiai vizsgálatokat és baccalaurens lett. 1804. március 19-től ozorai plébános,1804 és 1805 között szolgálta az ozorai egyházközséget, majd esperesként a kerületet. 1825-től pécsi kanonok, 1837-ben szerbiai választott püspök, 1838-ban püspöki helyettes volt. Több alapítványt tett, így a pécsi lyceumra 1000 forintot, az árva intézet alapjára 12035 forintot, a pécsi gimnásium hat tanulójának ösztöndíjára 4420 forintot. 69 NÉMETH 1903, 369. 70 „Szent-Mihályfa, puszta, Somogy vmegyében, M. Újfalu mellett, 140 kath. 23 ref. lak" - FÉNYES IV. 1851. 112. 71 „Kistelek, magyar falu, Baranya vmegyében, rónaságon, út. p. Sz-Lőrincz. Határa 1304 hold, mellyből úrbéri szántó 348 h., rét 174, elkülönözött legelő 93 6/8 h., majorsági szántó 379 h., rét 100 k, legelő 206 2/8 hold. Földe elég termékeny. Van egy csinos uradalmi laka. Bírja Czindery László’.’ - FÉNYES II. 1851, 226. 72 Teljes jogkörrel felruházott jogi képviselő. 423
