Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből

A bátai apátságnak adózó sárközi falvak közül Pilis 1626-ban azzal az indokkal kérte terheinek mérséklését, hogy a Jakiak elszakadtak tőlük”. Utóbbiak török ura (szpáhija) ugyanekkor alattvalóinak zaklatása miatt fenyegette meg a pilisieket. Vagyis a tanúvallomások szerinti puszta településnek mégis volt néhány lakója, kiknek adójára magyar és török uruk egyaránt számot tartott. Ezt erősíti meg a bátai apátság birtokait összeíró Deczi János ispán 1627-ben összeállított jegyzéke is, mely szerint ugyan „... Pilis ... Décz felé mintegy fertál mérföldnyire, vannak rajta tíz házzal. Lak e mellett még Décz felül mintegy puskalövésnyire merő puszta’.’f a pilisiek 4 forint és két szárított halból álló adójukat mégis bevallottan a lakiakkal együtt teremtették elő.41 42 Mindez érthetőbbé válik Molnár Antal forrásközléséből, melyben az utóbb áthúzott szavak is szerepelnek.43 A törölt szövegrész szerint 1627-ben Laknak három vagy négy háznyi lakója volt, akik vélhetően szállásként használták a puszta falu területét. Ez az állapot a hódoltság későbbi éveire is jellemző lehetett. Az 1669 decemberében készített összeírásból ugyanis Laknál áthúzással törölték a puszta jelzőt.44 A hadak járásába és a kétfelé adózásba belepusztult falu helyén talált pecsétnyomó használata és elvesztése fentiek alapján a 16. század második felétől az 1686-ig terjedő időszakra tehető.

2. A Pincehely határában talált pecsétnyomó fontos tárgyi emléke a település hódoltságkori történetének, s azon régészeti leletek sorát bővíti, melyek a kevés írott forrás és a népemlékezet egyre fogyó névemlékei mellett utalnak a törökök egykori, itteni jelenlétére. Pincehely palánkvárára, a kiserőd történetének kutatására szinte csak a legutóbbi időszakban terelődött a kutatók figyelme. A török zsoldjegyzékek idevonatkozó részeit, a vár építési és birtoklástörténeti adatait munkáikban Hegyi Klára, Miklós Zsuzsa és Tolnai Gergely adták közre.45 Végül K. Németh András - az elsősorban a vár történetére koncentráló tanulmányában - meghatározta a 17. század elejétől egészen 1686-ig török kézen volt, s bár többször lerombolt, de a törökök által mindig újra felépített pincehelyi palánkvár helyét is.46 E munkái során került a kutató látóterébe a magánkézben lévő ezüst pecsétnyomó, melynek lelőhelye azonban nem egyezik a Kapos hídjának és a település sportpályájának térségére lokalizált várhellyel, de mindenképpen köthető a települést és környékét uraló törökök jelenlétéhez. A tárgy Pincehely határának délnyugati sarkában, egy a Kapos mentén húzódó, több korszakú lelőhelyen került elő, amelyen egy középkori falu is kimutatható (2. kép). A lelőhelyet elsőként 1964-ben Torma István járta be.47 Bíbor István a település régészeti topográfiáját összefoglaló szakdolgozatában a lelőhelyet Bödönkút (Koromzó) névvel jelölve az elpusztult Koromzó falu helyeként határozta meg.48 Nagyon valószínű, hogy a pincehelyi kiserőd vonzáskörzetében volt egykori falu térsége azonos azzal a közelebbről sohasem pontosított határrésszel, ahonnan az 1960- as évek végén talált és a múzeumba csak hatósági segítséggel eljutott ezüstpénzlelet került elő. A pecsétnyomónak a szétszántott pénzlelethez való tartozása természetesen még kérdőjelesen is csak feltételezés lehet. Elmondás szerinti lelőhelye miatt a palánkvár működésének kilenc évtizedére datálása is csak valószínű, de nem bizonyítható.

41 Vagyis Lak immár puszta helyét Pilis mellett, a Decs irányából leadott egy puskalövésnyire adja meg. SZÉKELY 1889, 31-33. - Látszólag ugyanezt a Decsi János ispán által Veresmarti Mihály pozsonyi kanonok számára készített összeírást közli Hegedűs is, de zavarba ejtő, hogy bár mindkét közlés betűhűnek tűnik, mégis több ponton eltérnek egymástól (HEGEDŰS 1997,188-189).

42 MOLNÁR 2006b, 59-60.

43 MOLNÁR 2006b, 108: „Lak emellett ismeg Deczfelé, mintegy puskalövésnyire. Vannak rajta három vagy négy húzzak. Ez merő puszta."

44 MOLNÁR 2006b, 123-124.

45 HEGYI 2007, II. 1130; MIKLÓS 2007, 403; TOLNAI 2012, 104. - Legújabban Papp Adrienn és Sudár Balázs foglalta össze röviden az említett szerzők nyomán a várra vonatkozó történeti adatokat internetes adatbázisukban. PAPP - SUDÁR 2012.

46 K. NÉMETH 2013, passim.

47 Pincehely-Bödönkút, Torma István 340. lelőhely, 1964. ápr. 3.

48 BÍBOR 2013,12. Szakdolgozata erre vonatkozó adatainak átengedését köszönjük.

394