Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből
2. kép. A 61. számú út és a Kapos közötti térségben lévő Bödönkút (Koromzó) lelőhely, ahol a pecsétnyomó is előkerült A Szekszárd-Palánki-szigeten (Újpalánk) talált pecsétnyomó A Szekszárd határában lévő Palánki-sziget nevű göröndöt déli és nyugati oldalról a 19. században még egy korábbi vízfolyás mocsaras maradványa, északon pedig a Sióvá rendezett egykori Sárvíz és annak holt medrei határolták. A területet - amely az akkorra már csaknem teljesen elfelejtett középkori Szentmiklós falu, valamint az emlékezetben még élő újpalánki török vár és rác település, majd a harmincadhivatal helyét is magába foglalta - már az 1800-as évek közepén igyekeztek védeni a vízáradásoktól. Egy ilyen munkálat során egy régi pecsétnyomóra bukkantak, mely eseményről a város bírája és főjegyzője tudósított először abban a válasziratban, melyet Pesty Frigyes helynévgyűjtő kérdőíve alapján 1865-ben állítottak össze: „Palánki sziget, melyben földek is vannak. - Itt volt hajdan Palánk nevezetű város, melynek romjai most már csak a földeken észlelhető téglák és kövekben láthatók. - Itt tartattak hajdanában a megyei levéltárban létező jegyzőkönyv szerint megyei gyűlések is. - 186ld évben vonatott egy töltés e szigetben, a lapályos térségnek az árvíztőli megóvása végett, mely alkalommal egy pecsét nyomo találtatott e felirattal: »Sigillum Gymnasii Oppidi Szexárd«. Ebből kell következtetni, hogy valaha Szegzárdon Gymnasium is volt, miről azonban sem a’ városi, sem a megyei levéltárban emlék irat nincsen, sőt miről még hagyomány után sem emlékezik senki sem.”49 A pecsétnyomó előkerülése után négy évvel tehát a városnevet („x” és „á” betűket használva) kissé átíró elöljárók, a gimnázium létét - egyéb bizonyítékok nélkül is - tényként fogadták el. További találgatásokba azonban nem bocsátkoztak. Nem így a város későbbi főjegyzője, Mehrwerth Ignác, aki csaknem két évtized múltán, a megye monográfiájának megírásához 1884-ben készített jegyzőkönyvében már így adta elő a történetet: „1861-ben találtatott a Palánki szigetben egy sárgaréz pecsétnyomó e fölirattal »Sigill: gymnasii abbatialis Szekszárd« ezen pecsétnyomó kétségen kívül arra hagy következtetni, hogy a Benczéseknek itt Szegzárdon magán Gymnasiumok volt, amely minthogy nyilvánossággal nem bírt, történelmi hírre nem vergődhetett. De más részről arra is lehet 49 GAÁL - KŐHEGYI 1977, 307. 395
