Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Szente Anikó: Ete mezőváros régészeti feltárásainak térinformatikai feldolgozása. Levéltári térképek térinformatikai felhasználása
el a különböző információk. A rögzített adatok alapján lehet keresni, információt lekérni, szűréseket, lekérdezéseket generálni. Az eredménytérképek megjeleníthetik az egyes lelettípusok elterjedését, különböző korú objektumok viszonyát, speciális leletek elhelyezkedését. Tematikus térképek készíthetők pl. az objektumok kora vagy típusai szerint. Lelőhelyenként alkotnak egységet a térképi és leíró adatok. Az adatbázist Access alapon dolgozták ki. A térképi állomány és az adatbázis összekapcsolása intranetes hálózattal, a múzeumon belül történt. 3.2. Tolna megyei rendszer5 A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum az M6 autópálya megelőző régészeti feltárásait 20062007. évben végezte. Ennek kapcsán dolgozták ki a feldolgozást segítő és korszerűbbé tevő térinformatikai rendszert. Az előző rendszerhez hasonlóan épül fel a szekszárdi rendszer fogalmi és logikai adatmodellje. Az objektumok helyének meghatározására főként a négyzethálózás módszerét használják. A térképi adatbázis lelőhelyenként külön állományba került digitalizálásra. A lelőhelyenként nagyszámú (néha 5000-6000) feltárt objektum kezelése még így is nehézséget jelentett. Szintén ArcGIS programot választottak a feldolgozáshoz. Légifotók készítésével és a rendszerbe illesztésével megteremtették a lehetőséget a digitalizált objektumok helyzetének ellenőrzéséhez. A leíró adatbázis (RITA) egy központi szerveren helyezkedik el, Linux operációs rendszer alatt. A tartalom tárolásáért MySQL relációs adatbázis felel. Lizikailag a múzeumban helyezték el. Az M6 autópálya összes feltárt lelőhelyének adatait ezen a szerveren tárolják. Az alkalmazást a kliensek böngészőből érhetik el. A régészek, a leíró adatokat feltöltő operátorok, a térképi digitalizálok, a koordinátor, a rendszergazda különböző jogosultsági szinteken érhetik el az adatbázist. Az objektumok egymás közötti viszonyát szülő-gyermek kapcsolattulajdonsággal jellemzik. Az adatok összekapcsolása a következő módon történik. Az adatbázisból Excel formátumú táblát exportálnak lelőhelyenként külön, egyrészt az objektumokra, másrészt a leletekre vonatkozóan. Az objektum poligonokhoz egy az egyes kapcsolattal, join paranccsal kapcsolják az objektum leíró XLS tábla adatait. A leletek táblája relate paranccsal, egy a több kapcsolattal kötődik az objektumokhoz. A RITA adatbázisból tehát nem lehet közvetlenül a térképi funkciót elérni, viszont az előző kapcsolat megteremtése után a térképi objektumok felől hyperlinkek segítségével, az interneten keresztül közvetlenül lehet kapcsolódni az adatbázishoz, ha megfelelő jogosultsággal rendelkezik a felhasználó. Megtörténtek az előkészületek egy grafikus WEB-es megjelenítő alkalmazására, amely az előbb ismertetett gyengeséget orvosolná és olyan komplett rendszert hozna létre, hogy a kliens tartózkodási helyétől függetlenül, a világhálón böngészve tudná az alkalmazást akár a leíró adatbázis oldaláról, akár a térképi oldalról indítva elérni. 3.3. Baranya megyei rendszer A baranyai rendszer is hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a GeoMedia térinformatikai szoftvert használják. 3.4. A KÖSZ rendszere A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot (KÖSZ) 2007-ben hozták létre. A szakszolgálat felállításának alapvető célja a régészeti örökségvédelem egységes szakmai szabványok és eljárásrend alapján történő kidolgozása, megvalósítása, legfőbb feladata a feltárásra és dokumentációra vonatkozó egységes standardrendszer kidolgozása, az eredmények feldolgozásának egységesítése.6 5 BALOGH - ODOR - SZENTE 2008. 6 21/2007.III.26 OKM rendelete a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének 329
