Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Vízi Márta: Késő középkori téglaégető kemencék Bátaszék-Leperdpusztán
csatornához tartozó rész. A feltárás során tett megfigyelések során megállapítottuk, hogy a keleti kétharmadot északi irányba kissé kibővítették. Ennek a résznek a hátsó (északi) falát 20-25 cm-rel északabbra „tolták” a nyugati harmad északi síkjánál. A kemence belmérete így kelet-nyugati irányban 370 cm széles lett, hosszúsága 450-460 cm (72. kép). Az osztófal északi végénél szépen látszik, hogy az osztófalnak az északi falba való bekötésétől keletre (a 26. képen jobbra) északi irányba bővítették a keleti részt. A bővítés síkja érdekes módon a kemencében maradt I. rétegű téglák felső szintje volt. Így a hátsó falnál keletkezett egy padka. A padka magassága 15 cm. Szélessége az északkeleti sarokban 18 cm, az 1/6. soránál 20 cm. A padka agyagozásával együtt a csatorna végénél lévő 1/6. sor tégláinak tetejét is leagyagozták. Ez a megfigyelés is azt bizonyítja többek között, hogy az I. szint a berakodási szint/tűzpadszint lett. A kemence keleti kétharmad részén az I. réteg téglái alkották a továbbiakban a berakodó szintet (43-44. kép). Az északi fal belső oldalán az alsó 45 cm-es részen vízszintesen 8-10 cm széles, enyhén homorú sávokban figyelhető meg a tapasztás elsimítása. E fölött függőleges sávok láthatók. Az északkeleti saroknál nagy ívekben simították el a falat. (Ennél a saroknál a bontási szinttől kb. 200 cm mélységben értük el a kemence alját.) Az északi fal tapasztása 7-10 cm vastag. Középtájon még további 20- 25 cm vastagságban égett át a talaj. Ez az égéssáv mindig az oldalak közepén a legvastagabb, majd a sarkok felé ívesen egyre keskenyebbé válik.20 A kemence északkeleti sarkánál a sarok enyhe ívben került kialakításra (44. kép). Téglák a keleti részben A felső, meglehetősen sok téglatöredéket tartalmazó törmelék eltávolítása után a törmelék alatt eredeti helyzetükben maradtak meg téglák. Ennek a szerencsés helyzetnek köszönhetően megfigyelhető volt, milyen rendszer szerint rakták be azokat az égetéshez (72. kép). A 2-3. nyílás közötti padka - osztófaltól keletre A 2-3. nyílás közötti padka szélessége 118 cm volt, hosszúsága 338 cm. A padkán a 3. csatorna felől egy, a padkára merőleges, hosszanti oldalára állított téglasor volt. A padka keleti szélén (1/6. sor) egy ugyanilyen elrendezésű sort látunk. A két téglasor között pedig halszálka/parkettaminta-szerűen, csúcsukkal észak felé mutató rendben kerültek lerakásra (45. kép). 1/5. sor: Hosszanti élükre állított téglák, északnyugat-délkeleti irányban és az 1/4. sorral alkotott halszálka mintát. A II/4. sor északon megmarad része ellentett irányú az 1/4. sor tégláinak irányával (24. kép). Az 1/4-5. sor téglái többszörösen megégtek, nyilvánvalóan a többszöri égetés kapcsán. A sor tetején húzódott a kemence leszűkítéséhez készített új nyugati fal is. A sok hőhatás, valamint valószínűleg a talajvíz miatt is ezek a téglák igen morzsalékossá váltak. 1/6. sor: Hosszanti élére állított téglák, kelet-nyugati irányítással, a téglák csatorna felőli vége erőteljesen megégett, márványosan berepedezett. Téglaméretek: 29-30x15-16x4,5-5 cm. Az 1-2. fűtőnyílás közötti tűzpad (43. kép, 47. kép, 72. kép) Szélessége 112 cm, hosszúsága a déli fal belső síkjától az északi padkáig 434 cm. Felülete igen keményre égett. Az I. réteg tetején vastag, igen kemény, fehér szemcsés réteg keletkezett, amely a téglák mintáját sem engedte látni. A padkán az 1.7-8-9-10. sorokat találtam. 1/7. sor: A 2. csatorna nyugati szélén hosszanti oldalukra állított, kelet-nyugati irányban lévő téglák. Téglaméretek: 29-30x15-16 cmx5-6 cm. A tégláknak a csatorna felé eső vége erőteljesen megégett, helyenként megolvadt. 20 Az égetés nyomán mintegy gömbszerűen égett át a téglaégető és környezete. így a megfigyelhető oldalaknál az oldal közepén a legvastagabb a vörös, és ez vastagság a sarkok felé ívesen csökkent. 298
