Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat
gyai erőszakkal lehalásztak, a Vejsz nevű tavat - amely a Dunából nyerte vizét - elzárták, a pörbölyi Holt-Dunából és Dunából kifogott halakat pedig nem engedték Debrentei embereinek elvinni.150 Ság (helynévi nyoma: Tolna-Sági-rétek) halastavának halkettedeit 1576-1577-ben a török kincstári jövedelmek között említik,151 a tó halkettede és haltizede a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzékében is szerepel.152 Simontornyán 1552-ben 1000 akcse haltizedet fizettek a „Kapósban” (pontosabban a Sióban) fogott halak után, 1565-ben pedig 1350 akcsét a település határában fogott halak tizede, illetve a simontornyai náhije halkettede után.153 Egy 1690-es leírás szerint a város körül a folyókban és a mocsarakban halásznak, de tó nincs, a halak pedig közepes minőségűek.154 Szántó (ma Koppányszántó) halkettede és haltizede a koppányi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke szerint 500 akcsét tett ki.155 Szentmiklós (helye: Szekszárd-Palánk-Szentmiklós) haltizedét a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke említi.156 Szentpál pálos kolostora (helye: Somogydöröcske-Klószter) mellett, a kolostor platója alatt Gu- zsik Tamás halastóra utaló „patak-kiszélesedést" és halastógátat figyelt meg.157 Szék (ma Bátaszék) halászóhelyeinek jövedelmeit török pénztári naplók említik 1556-ban158 és 1566-ban.159 Halastavainak halkettedét és haltizedeit a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke is említi.160 Szilen (ma Somogyszil, Somogy megye) Buzlai Mózes özvegye, Podmaniczky Anna és Buzlai Miklós fiai 1524-es megegyezése értelmében az özvegy a felső halastavat - gátja lerombolása miatt - a domonkosok következő pünkösdkor Simontornyán tartandó káptalanja számára lehalásztat- hatja (piscinam superiorem secus dictam possessionem Zyl habitam ... citra destructionem aggeris eiusdem piscine totaliter piscari facéré possit et valeat).161 Szil 1542-es felosztásakor az egyik birtokos, abonyi Mutnoki Mihály kapta a két halastó közül a jobbat és hasznosabbat, továbbá a haltartónak nevezett haltartó rekeszt (reclusorium piscium ... vulgo Haltharto vocato). A másik birtokossal, Török Bálint familiárisával, Komornyik Jánossal Mutnoki megállapodott, hogy közös erővel hasonló haltartót készítenek számára is.162 A koppányi szandzsák 1546 és 1580 között készült defterei is két tavat említenek Szilen, az Alsó- és a Felső-tavat.163 Ma a falu belterületének szélén, a középkori templomtól kb. 400 méterre délkeletre az Attala-Inámi-víz főága és északnyugatról érkező mellékága találkozásánál kb. 300x200 méter alapterületű, V alakú tavat találunk, amely valószínűleg az egykori felső tó helyét jelöli. Az alsó tó helyét ettől kb. 700 méterre délnyugat felé, a patak főágának kiszélesedésénél sejtem, ahol észak felől egykor kisebb mellékág torkollt bele; ezt a helyet a kataszteri térkép Malom rét néven tünteti fel. Egyik tavat sem jelöli sem az első, sem a második katonai felmérés, sem a kataszteri térképek, de még az 1950-es években készült térképek sem. Szokolyendréden (helye: Nagyszokoly belterületén) 1481-ben Hédervári Miklós familiárisai erőszakkal lehalászták testvére, Imre özvegyének halastavát.164 Az első katonai felmérés Nagyszo150 SÜMEGI 1997, 390 151 VELICS - KÄMMERER 1890, II. 508. 152 VASS 1978, 158. 153 DÁVID 1982, 273-274, 284-285. 154 KISS 1938, 97. 155 VASS 1978, 157. 156 VASS 1978,158. 157 GUZSIK 1986, 15; GUZSIK 2003, 88-89. 158 VASS 1978,137. 159 VELICS - KÄMMERER 1890, II. 363. 160 VASS 1978, 158. 161 C. TÓTH 2000, 125. 109. sz.; Podmaniczky II. 118. sz. 162 SZAKÁLY 1969, 21; Kämmerer: Zyl város. 1542. aug. 31. 163 QOBAN 2005,10. Köszönöm Dávid Gézának a tanulmány megfelelő részének fordítását. 164 DL 88649. 234
