Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat

Murga-Schanz Árpád-kori kisvárában Miklós Zsuzsa egyik kutatóárkából egyetlen, pontyhoz tartozó halcsonttöredék került elő, amelyet legközelebb a Sióban foghattak.133

Németiben (ma Tolnanémedi) 1565-ben a Kapósban fogott halak utáni jövedelmet is feltüntették a törökök.134

Nyámád (ma Szekszárd-Jámánpuszta) halastavának halkettedét és haltizedét a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke említi.135

Nyék (ma Alsónyék) halkettedét és haltizedét a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke említi.136 Az itteni jobbágyok 1619-ben évi 8 szárított halat, 1636-ban 12, 1674-ben 26 halat adtak a bátai apátnak.137

Ozorán 1552-ben 250 akcsét űzettek a Balaton (azaz a Sió) folyóban fogott halak 1565-ben pedig 610 akcsét a náhije falvaiban a Sióban fogott halak tizede, illetve halkettede után.138

Őcsényben 1398-ban egy hatalmaskodás során a Györkei Ipoltfiak egy jobbágyot egy nagy halastóba {ad quandam magnam piscinam) dobtak.139 Halastavainak halkettedét és haltizedét a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke említi.140

Pabaron (helye azonosítatlan Fadd határában) 1336-ban Paznan fia néhai Pál halastavait Merkli- nus fia András erőszakkal lehalászta.141 1389-ben a fehérvári káptalan tolnaszentgyörgyi jobbágyai a fehérvári keresztesek pabari halastavain jogtalanul halásztak.142 Már említettem azt az 1433-as adatot, amely szerint a Dunán - pontosabban nem részletezett helyen - halászó pabari jobbágyokat ért hatalmaskodás.143

Paks jövedelmei között 1565-1566-ban a törökök halvámot, 1566- 1567-ben haltizedet is számba vettek.144 145

Patlanon (helye: Zomba-Felső-Patlan) Moldoványi József 1824-es leírása szerint ,A’ Zombai határnak Patlanyi nevezetű Pusztáján nemzetünk’ rendjebeli szerzeteseknek, a’ Paulinusok Klast- romának némelly nyomdoki látszatósak, leginkább a’ halastavak megesmérhető 145 Az első katonai felmérés térképlapja a leírás előtt kb. 40 évvel készült, s bár feltünteti a Patlani-csárdát, közelében tavat nem jelöl.146 A falut és temploma helyét 2005-ben Odor János Gáborral azonosítottuk Zombától északkeletre kb. 2 kilométerre, a Patlani-víz keleti oldalán.

Peremartonban (helye: Somogyacsa-Peremarton-Pusztatemplom; Somogy megye) 1524-ben a veszprémi püspök kúriájához egy „jó és elég nagy” halastó tartozott, amelynek vize ráadásul egy háromkerekű malmot is meghajtott {una piscina bona et satis magna, que volvit molendinum trium rotarum).147

Pilis (ma Sárpilis) jobbágyai 1636-ban évi 4, 1674-ben 20 hallal adóztak a bátai apátnak.148

Pincehelyen 1565-ben a Kapósban fogott halak utáni jövedelmet is feltüntették a törökök.149

Pörböly területén, Debrentei Tamás széki kommendátor birtokán terült el az a két, Vejsz és Hosszúág nevű halastó, amelyeket 1475 körül a kalocsai káptalan báli (ma: Szeremle-Bál) jobbá133 GÁL 2004, 247-248.

134 DÁVID 1982, 287.

135 VASS 1978,158.

136 VASS 1978,158.

137 MOLNÁR 2006, 59, 61-62.

138 DÁVID 1982, 275, 289.

139 ZsO I. 5144. sz.

140 VASS 1978, 158.

141 A. XXI. 412. sz.

142 ÉRSZEGI 1971, 65. sz.

143 DL 106376.

144 VELICS - KÄMMERER 1886,1. 196; 1890, II. 360.

145 MOLDOVÁNYI 1824, 57. Ld. még: GERECZE 1906, 900.

14í EKF Coll. XII. Sect. 29.

147 KREDICS - SOLYMOSI 1993, 67.

148 MOLNÁR 2006, 61-62.

149 DÁVID 1982, 287.

233