Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
nyével. Kérelemmel fordultak a társulathoz, hogy kétszerezzék meg a telep teljesítő képességét úgy, hogy a meglévő gépek és kazánok javítás után maradjanak meg, a megrendelt gépeket pedig új szivattyúkkal, új épületben helyezzék el. Ennek a költsége azonban másfél millió pengőt lett volna, ezért a választmány azt javasolta a közgyűlésnek, hogy mivel a bajai elektromos műveknek érvényes megbízása van Báta villamosítására, inkább helyezzenek el 2 db 1,5 m3/sec teljesítményű, elektromotorral meghajtott modern szivattyút, kb. 200 ezer pengő költséggel. Azt is felvetették, hogy a vízmesteri lakás közelében van egy alkalmas fok, ahová építsenek egy 2x2 méteres nyílású zsilipkaput a belvíz levezetésére a Duna alacsony vízállása esetén. A Bátára érkező vizet csökkenti majd a sárpilisi duzzasztógát megépítése is. A társulat választmányi tagjai, képviselői, a szakemberek, hivatalnokok elmérgesedett vitát folytattak arról, mekkora és milyen teljesítményt adó szivattyútelepre van szükség - mindenki csak az elmúlt két évre és a jelenre emlékezett. Abban gyorsan megegyeztek, hogy nagyobb teljesítményű motorokat vásárolnak, de Pirisa István bátai gazda szerint a 120 LE-ről 160 LE-re való teljesítmény-növelés nem elég, mert a normálisnál ötszörösen több belvíz volt, annak elvezetésére ötszörös ártéri adót hajlandó fizetni. Ez persze sértette volna a felső települések érdekeit, hiszen az adókivetés egységes volt. Ónody Géza főjegyző viszont nem bízott Báta közeli villamosításában, hiszen az már többször is biztosnak látszott, mégsem valósult meg. A megoldás pedig sürgető, mert 1942-ben kétezer hold vetetten maradt, 2000 hold vetése pedig semmit sem ért. Galambos Jenő miniszteri megbízott szerint a minisztérium csak konkrét, szakmailag megalapozott és kidolgozott tervekhez tud állami támogatást nyújtani, s nem volna ésszerű két szivattyútelepet építeni egymással szemben. A bátaiak erre felajánlották, hogy a társulat a 4500 hold mélyen fekvő területet vegye meg víztárolónak, folytassanak ott öntözéses rétgazdálkodást, ami nagy jövedelmet biztosíthatna a társulat számára. A másfél millió pengőt nem is sokallták az általuk kitalált tervek megvalósítására, azt javasolták, kérjenek a kormánytól pénzt a mezőgazdaságra szánt milliárdos keretből. Molnár Sándor igazgató felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy minden műszaki számítás szerint ez háromszor, ötször akkora szivattyútelep lenne, mint ami szükséges. Végül elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a miniszterhez a másfél millió pengő államsegély kérelmével, hogy megkétszerezhessék a bátai szivattyútelep teljesítését.78 Bátán nagyon nagy volt az elkeseredés, elégedetlenek voltak a hatósággal, a társulattal, minden olyan szervezettel szemben, akiknek közük volt a vízügyekhez, ez az elégedetlenség robbanással fenyegetett. Az árvízvédelmi kormánybiztosságnál is panaszt tettek, megvádolva a társulatot, hogy hanyagul végezték a munkájukat, nem vezetik le a belvizet, nem gondoskodtak a szén utánpótlásról és ezért a bátai üzem csak csökkentett üzemmódban és szünetekkel működött, amihez három fényképet is mellékeltek. Igaz, ebből kettő a hullámtérből, egy pedig a Dunáról készült. Az árvízvédelmi kormánybiztosság kiküldöttje és a miniszteri megbízott a helyszínre ment, meggyőződtek arról, hogy üzemszünet csak rövid ideig volt a mőcsényi vágánymegcsúszás miatt. Nagy nehézséget okozott azonban a fuvar, mert a bátai gazdák takarmányhiány miatt nem voltak hajlandóak a szenet beszállítani a vasúttól, ezért a főszolgabírónak kellett közerőt kirendelni a fuvarozásra.79 A következő válaszmányi ülésen a miniszteri megbízott elégedettségét fejezte ki, hogy a választmány is foglalkozik a bátaiak elégedetlenségével, mert az utóbbi időben az vált szokásukká, hogy közvetlenül magasabb fórumokhoz fordultak, ezért a belvizes időszakban hetente kellett a szivattyútelep működését felülvizsgálni. Továbbra is az volt a minisztérium álláspontja, hogy minden új ötlettel nem lehet a megkezdett beruházást megváltoztatni. A teljesítmény növelése jó ötlet, a reális tervek támogatása elől nem zárkóznak el. Végül a választmány nem támogatta egy új bátai szivattyútelep építését, hanem elektromos szivattyúk beszerzése és zsilip építése mellett döntöttek - a háború azonban közbeszólt. 1942 nyarán, majd következő tavasszal rendkívül száraz időjárás köszöntött be, egész évben üze78 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1942. június 28. 79 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1942. július 13. 399
