Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
után az alapbefektetések utáni adó-visszatérítést a kormány nem valorizálta, nagy anyagi kár érte az érdekelteket, és a hegyi birtokosokat sem sikerült bevonni a vadvízárkok tisztítási költségeibe. 1934-ben az iparfelügyelet felülvizsgálta a kazánokat, s megállapították, hogy nagyobb javításokra kell sort keríteni és gondolkodni kell a gépek cseréjéről.74 Esős időben a bátaiak szinte hetente fordultak a minisztériumhoz panasszal, hogy vizsgálják meg a szivattyútelep működését, mert nem elég a szivattyúzás, s azt is felvetették, hogy kétszerezzék meg a teljesítményét. Az már évek óta tudott, hogy az 1896-ban épült szivattyútelep már nem felel meg az elvárásoknak, nem tudta elég gyorsan levezetni a belvizet a rétekből szántókká alakított földekről, tehát egyre sürgetőbbé vált a korszerűsítés. Nem is a szivattyúkkal volt baj, hanem a gőzgépekkel, elsősorban azokat akarták modernebb, korszerűbb gépekre lecserélni. A beruházáshoz azt is figyelembe kellett venni, hogy - mint a lankóci telep építésénél - ismét háborúban áll az ország, ezért ilyen körülmények miatt a villamosítás nem jöhetett szóba. Olyan megoldást kellett keresni, amit állami segítséggel, saját erőből meg tudnak valósítani. 1940 második felében árajánlatokat kértek, műszaki megoldásokat fontolgattak. Az első variáció szerint a gépek megjavítása csak a kazánok cseréje mellett lett volna megoldható, („túlhevítettgőzzel dolgozó kazánok”, azaz nyomásálló kazánok beállítása a gépek átalakításával). A Magyar Radiátor Gyár a három új kazánt 274 ezer pengőért vállalta volna, a gépek átalakítására a Rock Gyár 75 ezer pengős ajánlatot tett. Minden szükséges átalakítással együtt ez a megoldás 370-380 ezer pengőbe került volna. A másik elképzelés, a szívógáz üzemre való áttérés esetén megmaradna a három centrifugális szivattyú, de a gépek, generátorok újak lennének. A Láng Gépgyár ajánlata 225 ezer pengőre szólt a komplett felszereléssel, szállítással együtt.75 76 A működtetés oldaláról is a szívógáz mutatkozott legolcsóbbnak: a gőzgépekkel Bátán 8,3 fillérbe került egy üzemóra, Lankócon nyersolajjal 13 fillérbe, szívógáznál 5 fillért számoltak. December végén a választmány és a közgyűlés elvi határozatot hozott az átépítésre. Január elejére megérkezett a Láng Gépgyár részletes ajánlata: 3 db a/150 HP és 240 perc fordulatú, két hengeres szívógáz motorra tett ajánlat a generátorokkal, tartozékokkal együtt szállítással és helyszíni szereléssel 70 ezer pengő egységenként. A régi három centrifugál szivattyút szíjmeghajtásra szerelnék át, kb. egy év múlva szállítanák a motorokat. Az árajánlatot elfogadhatónak tartották, de az épületet is kissé át kellett alakítani, 250 ezer pengő hitel felvételét határozták el. Júniusban már csak a földművelésügyi Minisztérium hozzájárulására vártak, hogy elintézhessék a pénzügyi részt és megrendeljék a gépeket. Az engedélyt 1941. november 14-én ugyan megkapták, de a terveket egy évig nem nyújtották be, mert a felsőbb vízügyi hatóságtól nem kapták meg. Időközben megváltozott a hatóság, 1943. július 1-től a bajai folyammérnökség lett az illetékes. A földművelésügyi miniszter is felülbírálta a terveket, a helyszíni szemlére ezért csak 1944 januárjában került sor.7fi Közben megkapták az átalakításokhoz a megígért 150 ezer pengő államsegélyt is. A korszerűsítés megvalósítása nemcsak a hatóságok, hanem a helyi gazdák miatt sem volt egyszerű. Az 1940-41-es év időjárási viszonyai nemcsak áradást, hanem sosem látott mennyiségű belvizet is magukkal hoztak. 1940-ben január kivételével egész évben mentek Bátán a szivattyúk, Decsen már- ciustól-decemberig folyamatos üzem volt. 1941-ben 14 kisebb-nagyobb árhullám vonult le a Dunán, a legtöbb belvizet a fakadó vizek okozták, hiszen az előző évi csapadék fele esett csak le.77 1942 tavaszán 4000 hold állt víz alatt Bátán, Lurkó puszta, a mélyebb lapok mind víz alá kerültek - ezek eredetileg nem szántóként szerepeltek a kataszteri nyilvántartásban, csak a száraz években a réteket feltörték és felszántották. Rengeteg vizet szállított az ártérre a bátaszéki határ ártéren kívüli vízrendezése, volt, amikor a külvíz heteken keresztül meghaladta a 2 m3/sec-t, a talajvíz is soha nem látott magasságot ért el. Ezért a bátaiak elégedetlenek voltak a szivattyútelepre megrendelt új gépekkel, azok teljesítmé74 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1934. szeptember 28. 75 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1940. június 6. december 1. december 18. 76 MNL TML Alisp. i. 1300/1944 77 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Évi jelentés 1940-ről és 1941-ről 398
