Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
öntöttek, a Sió átszakította Simontor- nyánál a töltést, és elöntötte a települést. Súlyos volt a helyzet Tamásiban és Sió- agárdon is. Eközben a Dunán megindult a jégzajlás, ami a Sió torkolat alatt megakadt, és Keselyűsben a jeges víz 780 cm- re emelkedett (az addigi csúcs 718 cm volt), Bátán 705 cm magas vizet mértek. A jeget bombázással megindították, így ebben a térségben nem volt nagyobb baj, de Tolna megye egy részét elöntötte a Sárvízből kiömlő víz, nem járt a vasút. Az árvízkárokat tetézte, hogy rengeteg, 1200 mm csapadék hullott 1940-ben.72 A következő év eleje is hasonlóan alakult. Dunaföldvártól Budapestig összefüggő, vastag jégpáncél keletkezett a Dunán, 4 méteres jégtorlaszok is voltak, majd Apostagnál átszakadt a töltés. Az 1941-es jeges ár csak azért nem okozott nagyobb gondot a szekszárd-bátai öblözetben, mert a csertai holtágba benyomult a jég, és leengedte a jeges árhullámot. A kevés - 652 mm - csapadék ellenére jelentős belvizet okoztak a fakadások, mert 14 kisebb- nagyobb árhullám vonult le a Dunán. Víz alatt volt a bátai határ laposabb része, Furkó puszta és a mélyebb rétek, amiket eredetileg nem is vettek figyelembe a belvízrendezés elkészítésekor. Az is problémát jelentett, hogy a csatornák nem a tervezett méretben készültek el, ezért a lankóci szivattyútelephez nem áramlott elegendő víz. (Ennek megoldására épült később egy tűsgát, a Dárfoki-csatorna torkolata alatt a Bátai-főcsatornán, Sárpilisnél.) 22. kép. A vízrendszer 1948-ban A BÁTAI SZIVATTYÚTELEP MODERNIZÁLÁSA A Sárköz belvizének jelentős részét átemelő bátai szivattyútelepen 1924-ben a nagymértékű igény- bevétel miatt jelentős javításokat kellett végezni, majd nem sokkal később, 1927-ben felmerült a telep elektromos árammal való működtetése, mert a gőzgépek avulóban voltak. A komlói bánya hajlandónak mutatkozott a távolsági vezetéket Bátaszéktől Bátáig megépíteni a saját költségén, így csak transzformátor állomást és tartozékait, a régi szivattyúk elektromotorral való meghajtását kellett volna átalakítani. Az átalakítás költsége nagyjából 50 ezer pengőt tett volna ki. Persze sok részlet várt még tisztázásra, ezért egy négytagú bizottságot állítottak fel a megkezdett tárgyalások folytatására.73 Ezt a modernizálást pénzügyi nehézségek miatt nem tudták megvalósítani, mert a pengőre való áttérés 72 Tolnamegyei Újság 1940. március 20., március 30., április 3., április 17. TRÜMMER 1941. PATAKI 1941. MANTAUNO 1941. 73 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1927. november 22. 397
