Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.

akkor alig tudtak megélni belőle a napról-napra növekvő infláció miatt. Nagy változást jelentett, hogy Tóth Károly igazgató főmérnök 1920. január 1-jével, 41 év szolgálat után nyugalomba vonult. Ezzel egyidejűleg a közgyűlés egyszerűsítette a szervezeti felépítést, megszüntették a pénztárnoki, szakaszmérnöki, ellenőri és ügyészi állásokat, helyette pénztáros-mérnöki állást létesítettek, az ügyészi és ellenőri feladatokat pedig az igazgató-mérnök hatáskörébe adták. Igazgató-mérnök Molnár Sándor, társulati szakaszmérnök lett, aki már gyakornoki idejét is itt töltötte. Pénztáros-mérnöknek Sebestyén János okleveles mérnököt választották.10

Az 1920. évi februári dunai áradás 8 éve nem látott magasságot - 673 cm - ért el, szerencsére komolyabb védekezést nem igényelt, mert Pör- bölyön egyáltalán nem volt védekező anyag sem. A szerb megszállás, a gyorsuló infláció miatt még nehézkesebbé és bizonytalanabbá vált a bátai szivattyútelep működtetése, ezért nem is az árvíz, hanem a belvíz jelentette a nagyobb problémát. Tavasszal az egész alsó rész víz alá került, ráadásul a szerbek le akarták szerelni a gépeket a bátai gépházban, amit Molnár Sándor közbenjárására a francia misszió akadályozott meg. Hol szigorúbb, hol enyhébb volt a határzár, előbbi esetben semmiféle információ nem jutott el a demarkációs vonalon túlra. Emiatt a szén biztosítása, a bátai telep fenntartása, ellenőrzése, irányítása a határzár szigorodásával vagy enyhülésével más-más lehetőséget biztosított a szakemberek számára, hiszen a helyszínen nem volt mérnök, gyakran nem érkeztek meg az utasítások, a gépészek saját tapasztalataikra hagyatkozhattak. Éppen ezért a berendezések nagyon drágán üzemeltek, szén nem volt, vagy nagyon rossz minőségű, a fa pedig megfizethetetlen.

A megszállás 1921 nyarán ért véget, a bátai telep épségben maradt, de a pörbölyi gátőrházból elvitték az árvízvédelmi felszerelést, a 20 km hosszú telefonhálózatot, az oszlopokat az összes készülékkel együtt, 250 ezer korona kárt okozva ezzel. A gyárvizsgálati jegyzőkönyv szerint a telepet üzemszünetben, de tisztán és épen találták meg. A mentőszekrényt a szerbek teljesen kiürítették, felhasználták, ezt kellett pótolni.11

A főszolgabíró jelentést kért a megszálló szerb hadsereg magatartásáról. Purth Adolf bátaszéki főjegyző szerint tűrhetően bántak a lakossággal, de azért voltak fosztogatások, rekvirálások, zaklatások, erőszakoskodások, de ez ahhoz képest, hogy a fegyver az ő kezükben volt, nem volt számottevő. Inkább a vezetőket vonták felelősségre mindenért.12

Sárköz és vidéke.

8 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1919. augusztus 15.

9 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Évi jelentés 1919-ről

10 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1919. október 29.

11 MNL TML Alisp. i. 3757/1922. 1921. szeptember 13.

12 MNL TML Alisp. i. 1410/1922 ; 6526/1924.

380