Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.

FEJLESZTÉSI TERVEK ÉS A LANKÓCI (DECSI) SZIVATTYÚTELEP ÉPÍTÉSE

A Sárközben keletkezett belvíz elvezetésére 1879-ben Bátán sziklaalapra, 1881-ben Decsen, az ártér szélén futóhomok talajra építettek zsilipeket, ahová a régi holt medrek vezették a belvizeket. 1884- ben víz szivárgott közvetlenül a decsi zsilip mögött, ezért még 4 méter betont építettek mögé megerősítésül. 1892-ben a meghosszabbított beton végén ismét forrás keletkezett. Mivel a víz sok homokot mosott ki, körtöltéssel vették körbe a zsilipet, a benti, beszűrődött vízoszlop magasságát a külsővel azonosra emelték, hogy csökkentsék a műtárgyra nehezedő nyomást, megállítsák a szivárgást. Azonban a zsilipkapu lezárásakor egy kavics beszorult, nem tudták teljesen leengedni, és ezen a kis résen másnapra, mire betétgerendákkal a zsilipet lezárták, másodpercenként csaknem 3 liter vizet bocsátottak az ártérre, ami nagy ijedelmet okozott. A megerőltetett, megrongálódott zsilipkaput később Budapestre szállították javításra.

Tóth Károly főmérnök terveket készített a szivárgás megállítására. A zsilip mögötti betonalapot még 8 méter hosszan, 4 méteres szélességben meg kellett hosszabbítani. A betonozást oldalt másfél, a végén 5 méteres mélységig szádfalazat között végezték.13 A Duna felőli csatornában szintén szükségesnek látszott a betonalap meghosszabbítása 6,5 méter szélesen 4 méter hosszan, eléje pedig 20

4-5. kép. A decsi szivattyútelep épülete és gépháza 1931-ben

méter széles, 5 méter mélyre vert szádfalat készítettek. A csatorna oldalfalán lévő laza terméskő burkolatot felszedték, összetörték, és a betonhoz használták fel. Helyébe oltott mészbe rakott tégla- burkolatot tettek a Duna és a száraz oldal felől is.14 A bátai szivattyútelep megépítésével a főcsatornát Bátára irányították, a decsi zsilipet üzemen kívül helyezték.

A belvízrendszer folyamatos karbantartása, fejlesztése természetes kívánalom volt, de a 20. század első, aszályos évtizede nem sürgette a gazdákat nagyobb összegek befektetésére. Amint esős évek köszöntöttek be, azonnal megváltozott a helyzet. 1912-ben határozták el, hogy Decsen is építenek szivattyútelepet a zsilip mögötti részen, mert a holt medrekben kialakítandó gyűjtőcsatorna így olcsóbb lesz, illetve a zsilip elbontásával annak az alapja felhasználható a nyomócsövek elhelyezésére.15 1914-ben még azt a kérdést is megvizsgálták, melyik az előnyösebb megoldás: az összes belvizet le13 Szádfalazat: pallóknak és gerendáknak egymással, horonnyal és eresztékkel való összekötése, hogy azok szilárd mennyezetet vagy falat alkossanak. Alapozásoknál, gátaknál, zsilipeknél stb. használták. PALLAS 1897. XV. 355. p.

14 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1892. szeptember 26.

15 MOLNÁR 1935. 241. p.

381