Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
pedig délben és este is Tóthpáléknál.” (1909. október 27-én Lovas Bálint vette Széki Évát, valamint Ábró István Bódai Sárát.) „Széki István uram boldog ember. Két szép virágszálat nevelt házában két szép leánya ment egyszerre férjhez. Az egyik édes gyermeke a szép Éva, a másik az ő kedves unokája, Bo- dai János uramnak aranyos Sárikája. Az elsőt Lovas Bálint uramnak erőteljes Bálintfia vette el, a másodikat pedig a sudártermetű Ábró István. Fiatalok mind. ”m A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családhoz fűződő kapcsolat mértékében fizikai munkával, ételekhez szükséges nyersanyag, készételek (főleg sütemények), nászajándék és pénz ajándékozásával segítettek. A lakodalom folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlévők. A házasságkötés szokásköre, különösen annak fő eseménye a lakodalom népszerűségét és fennmaradását előmozdította az a tény, hogy a paraszti életben a mulatság, evés-ivás kimagasló alkalma volt, sokoldalú esztétikai élményt nyújtott a közösség anyagi hozzájárulásának gyakorlata. Igen fontos esemény volt ez a falusi közösségek életében.174 Időnként a lakodalom verekedésbe torkolt, a fiatalság apró-cseprő dolgok, de leginkább a leányok miatt csapott össze, előfordult azonban, hogy az idősebbek is bekapcsolódtak, és bizony a násznépek is összeverekedtek.175 Az esküvő napján az esketés után igen vidám a hangulat: a helyi szokásoktól függően már a templom előtt megkezdődhettek a különféle párostáncok, karikázók, s hazatérés alatt a lakodalmi menettáncok. Arra ügyeltek, hogy más úton térjenek vissza; rendszerint minden utcasarkon megálltak táncoltak egyet. Jó torkú vőfélyek kínálgatták a bámészkodóknak a bort, és kurjongattak, csujjogatta (pajzán lakodalmi rigmusokat mondtak).176 A lakodalom csúcspontja a vacsora. A lakodalomnak gazdag, változatos étrendje volt, ahol is tész- tás húsleves, fokhagymás marhahús, paprikás csirke, töltött káposzta, főtt baromfihús, újabban sülthús, ezeken kívül tejfeles, borsos kerekkalács, rétes, újabban torták feltálalására került sor. 173 Tolnamegyei Közlöny 1909. november 4. - „Ötnapos lakodalom. A régi jó világnak csak nem akar vége szakadni a tolnamegyei Kánaánban, a híres nevezetes Sárközben. A múlt héten Ócsény községben lakodalom volt, amely vasárnap kezdődött s pénteken reggelig tartott Sohár István urembernek Juliska nevű leánya ment férjhez Mizser Istvánhoz. 260 család volt összesen hivatalos a 6 házban lezajlott lakodalomra, mely fölözte még a tavalyi Bévárdi Széki lakodalmát is, ahol pedig angol miss is volt jelen fotográfus masinájával. Elfogyott pedig a pár száz baromfin kívül egy ökör, egy tehén, 2 borjú, 1 disznó, amelyet jó puha ágyra kebelezett be a vendégsereg amennyiben az örömszülék által ez alkalommal csapravert 50 hl borból maradt is, nem is péntekre’.’ - Tolna Vármegye és a Közérdek 1910. május 2. 174 Bizonyítja ezt, hogy a lakodalmat abban az esetben is megtartották, ha valami miatt elmaradt az esküvő. A szekszárdi helyi lapok több ilyen esetről is hírt adnak: „Lakodalom esküvő nélkül. K. M. decsi lakos és községi elöljáró Mihály nevű fiáért kivételes nősülési engedélyértfolyamodott, miután azonban a fiú a 18-ik évét még nem töltötte be, kérelmével elutasíttatott. Ez idő alatt ifi. K. M. jegyet váltott Évike a község legszebb lányával, ki alig töltötte be a 14-ik évét. Hogy azomban a kivételes nősülési engedélyt nem kapták meg a szülők abban egyeztek meg, hogy ha nem is lesz esküvő, azért a lakodalmat mégis megtartják. A lakoma annak rendje és módja szerint meg is tartatott e hó 21 és 22-én és bátran elmondható, hogy rég volt Decsen oly nagy és oly fényes lakodalom mint ez'.’ - Tolnavármegye 1891. május 31. - „Kettős lakodalom esküvő és házasságkötés nélkül. Decs községében Ivanizs István és Cseh Éva, valamint Cseh József és Csapai Erzsébet jó modu polgárok gyermekei január hónapban összekeltek egyházi házasságkötés nélkül. Ivanizsnál a miniszteri felmentés nem adatott meg. Cseh József menyasszonyának pedig a válópöre első férjétől nem nyert befejezést, s így a szerelmesek várni nem tudván - megtartották a két napig tartó nagy vigalmat éppen úgy mintha minden rendben volna’.’ - Tolnavármegye 1899. február 19. 175 MNLTML Szekszárdi I. oszt Járásbíróság iratai 1856 C/49 - „Miután Békás János Panaszba tette, hogy őtet tegnap f. hó llén délesti órákban Lukácsi Sándornőnél tartatott lakodalmi mulatságból haza menet - Bor János háza előtt ált Szél Pál abéli bosszújában, hogy panaszt tevő - ennek feleségét, tánczolni kihívta, mellbe lökte - arcon ütötte így öszve kapván ingét s nyakra valóját öszve tépte „ Szél Pál szerint: „azért mivel Békás János az ő feleségét tánczolni az ő bosszantására kihívta - emiatti haragjában különben is boros fejjel lévén — támadta meg. Tanuk szerint Békás János valóban kérte Szél Pált, hogy ne haragudjék amiért feleségével táncolt — de Szél Pál a kérésre mit sem hajtva a lökdösés s arcul csapással a civakodással kezdeményezte.” Büntetés: Szél Pálnak 24 órai áristom s az eltépett inges selyemkendő becsára lefizetése 5 forint. - MNL TML. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 667/1869. - Az őcsényi bíró, Török István és Deák Péter esküdt levele a főszolgabíróhoz 1863. május 31-én: Tanácsülésen tárgyalták, hogy „miként lehetne a Közbátorságot az azt fel forgatni törekvő, alakuló félben lévő, részben már meg alakult dúló párt, rabló banda ellen fen tartani megőrizni, mert közelebbi pénteken már Császár Pál lakodalmas házánál, a lakodalmas felek rettegtetésére, ezen veszedelmes banda tagjai, nagy mértékben garázdálkodtak.” Mészáros János szabadságos katona a fő veszekedő és kötözködő ember, ő a bírónak szemébe mondta, hogy neki „az Isten sem parantsol, úgy nyilatkozott Mészáros János a kortsmába, hogy hozzá képest az Isten is tak- nyos, ő és Nagy József felé Ocsénynek Istenük szőlőhegyről haza jöttükben 17 libát vertek agyon...” - MNL TML. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 1304/1863. - Petőcz István 40 éves, őcsényi református lakos vallja: „miszerint Lovas András házánál lakodalom tartatott mint násznagy, hivatalos lévén, ott jelen volt midőn ezen garázdálkodó megjelentek, ez volt Máj. 29én mintegy 9-10 óra valók azok maradjanak itt, akik pedig nem hivatalosak ki mentek.” - MNL TML. A Szekszárdi főszolgabíró iratai 1304/ 1863. 176 BALÁZS KOVÁCS 1999, 390. 361
