Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
gyobb összegeket nyerni, vagy kockáztatni akartak volna. Az idő előre haladtával azonban egyre inkább a minél nagyobb nyeremény elérése, illetve a veszteség ledolgozása lett a cél. A tiltó törvények ellenére ez a játék később is munkára késztette a törvényalkotókat, illetve a belügyminisztert. Egy 1876-os belügyminiszteri rendeletből megtudjuk, hogy „egymással álnok szövetségben levő egyének a vásári kártyajátékot ‘hol a vörös?’ vagy ‘három kártyajáték’ és a gyűszűjá- tékot az ország némely helyein engedély nélkül, másutt rendőrhatósági engedéllyel, sőt néhol illetéktelen közhatósági közegek, nevezetesen csendbiztosok és pénzügyőrök által kiállított engedély mellett mesterségképpen kenyérkeresetül űzik, bebarangolva az ország nagy részét. Minthogy ezen játék, mely magában véve is alkalmat ad a gyors nyerésre és pedig mindig a kártyavető javára” betiltásra kerül. Az indoklás szerint azért kellett így dönteni, mert egyrészt már az 1791. évi 31. te. is a fenti játékokat a tiltott játékok közé sorolta, másrészt a kártya- és gyűszűvető, játékosok között színlelt, áljátékosok is vannak, és így a csalás lehetőségét nem lehet kizár. A rendelet utasította a törvényhatóságokat és a rendőri közegeket, hogy a kiadott engedélyeket érvénytelenítsék, az ilyen játékkal foglalkozókat pedig tartóztassák le, és állítsák őket bíróság elé.156 Mindezen szigorúság azonban nem sok eredményre vezetett. Ezt bizonyítja az 1897. évi 100368. sz. BM rendelet. „...Meggyőződés szereztetvén arról, hogy egyes mutatványosok a belügyminisztériumtól nyert mutatványi engedélyekkel visszaélve, országos - és heti vásárokon, valamint korcsmái, kávéházi” és egyéb helységekben „oly szerencsejátékokat űznek, amelyek szegényebb sorsú, tudatlan nép kizsákmányolására irányulnak”. Ezért a következő játékokra a jövőben nem ad ki engedélyt: „báb, (hordozható) tekebáb baba, színes baba (ide nem értve az ún. Paprika Jancsi előadásokat) golyó, színes golyó monakó mariandli birbics céldobás, kör vagy karika szín (Farbenspiel), számozott szín, lemez céldobás és egyáltalán minden olyan játék, amelynél valamely nyereménytárgy kilátásba helyezésével keltetik fel a közönségben a játékszenvedély. ”157 Nem volt engedélyezett a preferánsz sem.158 Nem csak munka után otthon vagy a vendéglőben, hanem utazás közben is előkerült a kártya, hiszen a távoli úti célig lassan telő órák múlásának meggyorsítására csak itt volt igazán szükség. A gondtalan unaloműzés azonban néha bajt is okozhatott. A balszerencse akár az út folytatását is lehetetlenné tehette. A Dunán, az egyik gőzösön Holczer Henrik vattakészítő a vesztes kártyajáték után, a szolgáltatások megtérítésére már sajnálta a pénzt - vagy már kevesebb volt neki, mint amennyiből máshol vásárolni szeretett volna - és nem akart fizetni. Ezt a kihágást tovább súlyosbította azzal, hogy a hajósok által, a legközelebbi kikötésre alkalmas helyen kihívott csendőröket, abból a célból, hogy ne jelentsék fel, megpróbálta megvesztegetni. Mindezekért a szabálysértésekért a könnyelmű iparos embert végül Tolnánál partra tették, majd később bíróság elé állították.159 A szerencsejátékok közül a következőket játszották a környék kocsmáiban.160 Bassette: francia hazárdjáték. Egykor igen elterjed, kedves játék volt, de az állami szervek egy idő 156 Idézi: ARADI 2002, 12. 157 Idézi: ARADI 2002, 13. 158 MNL TML. C/141/1857. - Preferánsz: Kártyajáték, melyet három játékos játszik 32 lapos magyar kártyával. Az lehetett a nyertes, aki az általa előre bemondott aduszínből hat ütést meg tudott csinálni. Ez alatti ütésszámnál veszített. Ezzel szemben, azt is lehetett vállalni, hogy egy ütése sem lesz, azaz betlizik. Magyar- vagy francia kártyával lehet játszani. A lapok értékrendje: ász, király, felső, alsó, 10, 9, 8, 7. Az osztó 5-5 lapot oszt ki, majd két lapot a talonba helyez. Végül ismét 5-5 lapot oszt a játékosoknak. Ezután a licitálás következik. A licitálás versengés, amellyel a játékos a játék vállalásának jogát megszerzi. A licitálást az osztótól jobbra ülő játékos kezdi és jobb felé folytatódik. 159 MNL TML. C/52/1855. 160 A kártyajátékokat Aradi Gábor ismertetése alapján közöljük. ARADI 2002,13-16. 354
