Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
ségekből, ha tsak osonnáig is.”39 A gyakorlatban azonban nem igen sikerült érvényt szerezni ezeknek a határozatoknak. Alsónyéken 1804. december elsején „Szösz András és Szösz Péter, hogy vasárnapi napon kotsiztak, és szállásáról sörtvést vittek ezen vasárnap megrontásáért 6pálca annyival inkább mivel az nap Sz: Sacramentumi osztás volt. ”40 41 Ugyanott: „Ifiú Mósi János vasárnapi kendert mosásáért 6páltzával bűntetteiéit.”3' Decsen Kata Istvánt büntették meg, mivel hogy „Pünkösthétfő napján füvet kaszált és kot- sival hozta haza. ”42 Ugyanilyen súlyos bűn volt az ünnepnapi káromkodás is. Alsónyéken 6 pálcára büntették Bíró Jánost „Pünköst első napján estve sokféle szenvedhetetlen káromkodásért. ”43 5. A SZABAD IDŐ ELTÖLTÉSÉNEK KÖTETLEN FORMÁI Az említett világi és egyházi ünnepségeken, rendezvényeken nem volt kötelező a részvétel, ennek ellenére a falu lakói általában tömegesen jelentek meg rajtuk. Az ünnepeket feloszthatjuk a gazdasági élet összejöveteleire, a családi élet öröm- és emléknapjaira, valamint a vasár- és ünnepnapi társas ösz- szejövetelekre. Rendeztek azonban ünnepségeket a magánszférában is: rendszeresen megülték a keresztelőket, lakodalmakat, különféle évfordulókat, a rokonok és ismerősök találkozhattak temetéseken, halotti torokon és egyéb alkalmakon. 5.1. A gazdasági élet összejövetelei 5.1.1. A gazdasági és törvényes élet, az évnegyedek végző és kezdő összejövetelei Disznóölő András táján megkezdődtek a disznótorok, mert amint az újbor és a liba Borkóstoló Mártonra érett meg, úgy a hízó András táján lett a legzamatosabb. A tor nemcsak a téli húsnemű és zsírozó betakarító munkája volt, hanem egyúttal és éppen ezért családi örömünnep is. Olyan nagy, hogy még az iskolában is igazolás volt az elmaradásra. Majd a karácsonyi, óévesti s farsangi családi és bálos összejövetelek következtek. Tulajdonképpen valamennyi a fiatalságért, a házasságkötés megkönnyítéséért és elősegítéséért volt, az idősebbek mint csendesebb résztvevők, csak a figyelem felkeltéséért, dicsérgetéssel, ajánlgatással, rábeszéléssel, olykor szelídebb, néha parancsolóbb erőszakolással irányították a fiatalokat. A húsvét és pünkösd inkább a családias látogatások ünnepi alkalmai voltak. Ezeken és május elsején, meg a tavaszi napok idején rendezték a kirándulásokat, látogatták a vásárokat, amelynek őszre eső alkalmai is megfelelő idei voltak a látogatásoknak. A kirándulások az erdőkbe és a völgyekbe vezettek; néha családiasak, néha csak a fiatalság vett részt bennük, de még így sem kifogásolja senki őket, mert a közös ellenőrzés mellett mindenki erősen vigyáz magára. Néha csak puszta táncos szórakozás a cél, néha eprészéssel, málna- és szederszedéssel kötik össze, a sátoros ünnepek előtt pedig zöldág- és fűszedni mennek, de mindegyik kirándulást tánc fejezi be. Meg kell említeni a gyermekek társas összejöveteleit is, hiszen itt tanultak bele az életbe, itt szőtték nem egyszer holtigtartó barátságaikat, sőt sokszor a gyermekkorba nyúltak vissza a házasság- kötések gyökerei is. Az esti utcaporában, a játszók szélein már találkoztunk velük, de a népélet más, pusztán csak gyermeki összejöveteleket is ismer. Némelyik a felnőttek szentesítése nélkül, sőt egyenes tiltására való, mint pl. a tojásivásos fészekszedés vagy a mulatságos ürgeöntés, de voltak családias, sőt az iskola felügyelete alatt rendezett hivatalos társas összejövetelek is. A pünkösdi királyné39 Alsónyék közs. prot. - 1793. ápr. 7. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 363. 40 Alsónyék közs. prot. - 1804. dec. 1. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 364. 41 Alsónyék közs. prot. - 1808. aug. 28. idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 364. 42 Decs közs. prot. - 1800. júl. 27. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 364. 43 Alsónyék közs. prot. - 1789. jún. 28. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 364. 319
