Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
A leányoknak főleg a küllemével voltak problémák. De az ünnepnek megfelelő külsőt másoktól, pl. a felnőtt férfilakosságtól is elvárták.34 Levéltári források is tudósítanak, elsősorban az ünneprontás büntetésével kapcsolatos esetekről. Brucker Salamon őcsényi lakos a járási főszolgabíróhoz írt 1877. május 23-iki levele szerint: „Hirsch Adolf kereskedő őcsényi lakos engem f. hó-tól 22-ig ünnepi látogatás czéljából fuvarozásrafelfogadván, Pünkösd első napján reggel 8 órakor vele és málhájával lakásomhoz térvén, a faluból kikotsiz- tam. Ótsény n. község bírája a pünkösdi ünnepeket megelőzőleg kidoboltatta, hogy ünnep napokon kocsival a faluban járni tilos. E tilalmak bár meg nem foghattam, mégis azon visszás gyakorlatnál fogva, mely szerint a községi bíró mint a helybeli református egyház tagja az egyháztanácsnak hívekre vonatkozólag hozott határozatait is kidoboltatni és végrehajtani szokta, akként értettem, hogy a református atyafiaknak, kika vasárnapot és a pünkösdöt ünnepük, tiltatik a kocsizás. Ily gondolkodással fogadtatván fel utasom által ki szinte izraelita éppen azon okból szólított engem fuvarozásra, hogy az utazástól eltiltott keresztény fuvarosokat netán jogosult megrovástól megóvja - bár inkább tudtunk törvények és gyakorlatok a fuvarozásnak ünnep-napokon megtiltására az ótestamentomból és Talmudból mind a keresztényeknek akár vallási akár világi törvényeiből. A minden zaj és botrányo- koztatás nélkül kora reggeli órákban útra szállított gazdám és én tegnap későn este értünk viszsza. Feleségemtől értesültem, hogy a község bírája párszor már kerestetett’.’ A bíró három forint pénzbírságra és két napi elzárásra ítélte.35 A templomkerülés és az ünneprontás gyakran összekapcsolódott. Őcsényben 1820 áprilisában tárgyaltak arról a névsorról, melyet a világi tanács állított össze az istentiszteletről elmaradókról, ezt átadta az egyházi elöljáróknak megintés végett. Érdekessége a névsornak, hogy nem kevesebb mint 53 nevet tartalmaz, köztük egy asszonyét is.36 Decsen egy családi perpatvar során derült ki a templomkerülés. „Öreg Mihál Péterné az leányával Mihál Rebivel: csúnyául perlekedvén és mocskolódván kü- lömben pedig az Isten Házában sem járnak: azért is meg visgáltatván 12 korbáccsal meg is csapattak. ”37 Az ünneprontókat is hasonló súlyos büntetéssel sújtották (6-8 pálcaütés, mivel általában férfiak voltak). Az ünnepek megtartását szigorúan írták elő a világi és egyházi hatóságok és törvények. Még 1800 januárjában is megerősítették Mária Terézia 1772. évi határozatát a vasárnapokról. Eszerint „hogy a vasárnapokon s innepeken senkinek is dolgozni, vagy az Isteni tisztelet alatt a kortsmákon enni inni, dombérozni, s templomokban menni köteles legyen. Hogy...déljest 3. Óra előtt különös házakban, vagy kortsmákon musikálni az illyétén hellyeken öszvegyűlni, lármát tenni 4. Óra előtt...kortsmákon...akar- melly játékot el kezdeni, tíz vagy legfelly ebb 11 órán túl az illy étén hellyeken mulatni szabad ne legyen. Hogy a szekerekre nehezebb terheket rakni, vagy már az előtt való napokon meg rakodtakat az Isteni tisztelet vége előtt el indítani, tiltva legyen, egyéb aránt az indultaknak sohol is akadály ne tétessen, sőt ha szekereiket tsináltatni szükség volna, nékik engedelem nyujtasson. ”38 Tolna vármegye központi járása főszolgabírájának levele 1793. április 7-éről: „A vasárnapi nap az egész keresztyénségnek fő innepe napja, mellynek meg ülésére nem világi törvény, hanem Isten pa- rantsolatja által köteleztetünk, és még is nem tartyák a népek, úgy amint illene, mert nyári időben vasárnapokon, alig múlik el a dél, már majd minden hellységekben, minden háznál tseng zeng a ko- lomp durog az ostor, fogják a lovakat ökröket, indulnak a szekerek, nyargalnak a kotsik, ki a hellysé- gekbül, és még azon Szent Vasárnapi napon, szénával, búzával rakodnak s be is jönnek. A hellységek bíráinak s elöljáróinak kötelességek az Isteni Törvényeknek meg tartását parantsolni és tapasztaltam, két ollyatén hellységbéli elöljárókat, mellyek a Communitás szénáját, vasárnapi napon hozatták, és kazaloztatták, parantsolom tehát mind az elöljáróknak, mind a népnek közönségesen, hogy ezen régi rossz szokásokat, hagyják el, szentellyék meg a vasárnapot, ne dolgozzanak, ne indúljanak ki a helly34 JÁVOR 2000, 651-653. 35 MNL TML. A szekszárdi járás főszolgabírájának iratai 14. d. 2358/1877, 36 Őcsény közs. prot. - 1820. ápr. 12. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 363. 37 Decs közs. prot. - 1803. márc. 27. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 363. 38 Alsónyék közs. prot. - 1800. jan. 20. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 363. 318
