Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
Helle János alsónyéki feljegyzéseiben is gyakran szerepel a „vörös kakas”. „1826dikEsztendőben Április 20dik napján estve 5. óra után támadt a nagy tűz, Alsó Nyéken, a melly 5. fertály óra alatt 70. házakat megemésztett. Kezdődött Mátyás Istvánnak a hombárjáról, a hol a szalma közé egy hét esztendős fiatskája a tüzet elejtette, a ki a telly es életében gondatlan, szennyes, szurtos Deák Örse nevű Annyának parantsolatjára a tüzet megakarta éleszteni; a Konyhában a tüzet szalmáér menvén úgy ejtette a szalma közé. A 70. házakon kívül meg égett a Parochiához tartozó Istálló, Ólak, Oskola Rector Kamarája, Eklézsia Kamarája, még a Parochiális Ház és a Templom is a nagy szél miatt porrá lett volna, ha a szolgálatra termett Bátaszéki lakosok a Vízi puskával által nem jöttek volna és a tüzet einem oltották volna. Rettenetes rémület volt ekkor sírással, jajjgatással elegy az egész Faluba, minthogy igen sokan, - többen mint nem - házaikon kívül élelmektől és ruházatjoktól is megfosztattak. - Az Isten őrizze ezt a Helységet, többé az ilyen szerencsétlenségtől! - Ennek következésében: A Helységnek megégett része nagyobb bátorságnak okáért reguláztatván, minthogy az éppen Templom tö- vibe fekvő Parochiális Ház az Utszába esett: tehát más fundust kellett erre nézve assignálni. Legal- kalmatosabb lett volna Parochiális fundusnak a szomszéd Bankó János Háza, de mivel az az előtt való esztendőben építette s jóformán még tökélletesen fel se építette azt mikor már megégett: azon okra nézve az Méltóságos Uradalom illendő tekintetbe vévén kétszeres kárát említett Bankó János a hellyén meghagyódott az alatt a feltétel alatt hogy a Templom szomszédságában minden épületét tserépre építéssé, Parochiális fundusnak pedig a Prédikátor intercessiójára, a tisztelt Uradalom jóvá hagyásából, nem tsak hanem a község nem akarása ellen való akaratjából Napkeletre a Víz allyon lévő sorban Bankó Jánosnak által ellenben Öreg Porkoláb Mihály és Porkoláb Pál fundusaikat mint Bankó Jánosénál sokkal tágasabbakat mérte ki az Ingenieur... ”28 A tűz mellett az áradások is pusztították a sárköziek gazdaságát. A Duna alsó szakaszának nagy része a vízszabályozások előtti időben ártéri, vízjárta terület volt, ahol számítottak az áradásra, de amikor igen magas volt az ár, vagy hirtelen, váratlanul jött, bizony áthúzta a gazdák számítását. A rendszeresen érkező áradásokra felkészültek, de a váratlan nagy vizek sok gondot okoztak a lakosoknak. 1800. márc. 12-én írta a decsi jegyző, hogy „másodszor állott bé az Öreg Duna, úgy hogy Babits házi csárdánál lehetett járni. Ez a végett inprotocolaltatott, hogy még most is élő 80. 90 esztendős emberek nem érték, hogy Gergely napján bé állott volna az Öreg Duna.”29 1810. márc. 20-án jegyezték fel az őcsényiek, hogy volt „akkor vagy 2 hétig tartott igen nagy árvíz, a Báta hídjának is tsak a teteje láczott, vagy közepe. ”30 A Kalocsai Érseki Uradalom történetével foglalkozó kutató feljegyezte a dunai áradásokat. 1744 márciusában jeges ár vonult le a Dunán. 1775 februári jeges árnak Bátán száz ház esett áldozatául. 1786-ban tizenegy esztendős szünet után áradt a Duna, de csak egy hónapig tartott az áradás. 1804- ben a Duna áradása miatt Bátán 59 ház dőlt össze vagy vált lakhatatlanná. 1813-ban egy sor házat és a mészárszéket döntötte le Bátán az árvíz.31 Őcsényben jegyezték fel 1816-ban: „Jegyzés az 1815ik esztendőben volt szer felett való nagy árvízről. Az elmúlt 1815ik esztendőben 5ik júliusra ki jött a Duna árvize úgy annyira, hogy az őtsényi szöllő hegy ajjai búzaföldektőlfogva sehol semmi száraz nem találtatott az Öreg Dunáig, ez az árvíz a kilső calcaturában lévő búzánkban igen felette sok kárt tett, de még is sok kárral, veszéjjel, a naggyából a lakosok ki aratták a vízből csónakokról ebben az esztendőben szalmájára nézve a búza tsak fél termés volt, és felette konkolos s más gazzal tejes, mivel a hó leesvén fagy nem volt, igen sok búzának ártott, ki is vesztek, és zabbal vetettek el sokan. Úgy meg áldotta az Isten, hogy átaljában vévén a termést minden kereszt búza meg adott 7. Vékát, 8 vékát, de zab semmi sem volt, ez az árvíz sok füvet, rendet, vontatókat el rontott, de későbben julius hónap végén szépen kezdett apadni a víz. Történt ismét ebben az esztendőben auguszt 7ik 8ik napj. Ujjra kezdett áradni, és 25ik augustusig szüntelenül 28 BALÁZS KOVÁCS 1980, 33-41. 29 Decs közs. prot. - 1800. márc. 12. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 378. 30 Öcsény közs. prot. - 1810. márc. 20. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 378. 31 RÁDI 2012, 65. 316
