Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
rendeltek ki, vagy a tanács tagjait bízták meg a kémények megvizsgálásával. Hogy a munka ellenőrizhetővé váljék, előírták a kémények összeírását is. Elrendelték, hogy akinek nem lenne épített kéménye, köteles azt csináltatni. A tüzesetek, tűzvészek elkerülésére az épületek felügyelete mellett szabályozták azokat a helyzeteket és alkalmakat is, melyek tűz kitöréséhez vezethettek. A szemét és a pernye utcára hordását, lerakását nemcsak a falu tisztasága érdekében tilalmazták, hanem a tűz elkerülése végett is. Rendelkezéseket hoztak a pipázókról, az utcai és piaci dohányzás megtiltásán túl még azt is megszabták, hogy otthon csakis a házban pipázhattak. A tűzre bakterok vigyáztak. A tüzek oltására előírták a megfelelő eszközök készenlétben tartását, a házaknál a lakosok kádakban, hordókban kötelesek voltak vizet tartani. Később tűzoltó eszközöket is beszereztek. A falu őrzése mindenki kötelessége. Ez elsősorban a fogadott tisztségviselők: a bakterok, a hadnagyok, a tizedesek feladata. A Duna menti sárközi falvak lakosai még a 19. század első felében is szakadatlan védekezésre kényszerültek a természet erőivel szemben. Az évenként menetrendszerűen megjelenő áradások a községek földrajzi helyzetéből adódtak. A gyakori tűzvészek azonban országos jelenségek voltak, hisz a falusi házak zöme sövényből és sárból épült, gyakran még a kéményt is sövényből készítették. A sövényfalu házak tetejét szalmával vagy náddal fedték, amelyben komoly károkat okoztak a véletlen keletkezett, vagy a villámcsapástól származott tüzek. A természeti csapások miatt gyakran módosult, változott a falukép. Egy-egy nagyobb tűz után mérnöki tervek alapján szinte teljesen álalakult a falvak képe. Megpróbáltak ugyan védekezni a természeti csapások ellen, de ez nem mindig sikerült. Az alsónyéki tanács már 1789. május 14-én határozatot hozott, hogy akinek kemencéje az udvaron van, bontsa le és a konyhában építsen újat.22 Egy hónap múlva már azt jelentették, hogy aki nem bontotta le, azét lerombolták. 1808. március 1-én 14 személyt „tűzi eszközökre vigyázókká,, tettek meg.23 1826- ban Bankó Jánosnak a templom szomszédságában épülő házát cseréppel kellett befednie, nehogy a gyúlékony zsúp miatt az Isten házát is veszélyeztesse. Sőt a szomszédos Bátaszék mezőváros már tűzvédelmi eszközzel, „vízipuskával” is rendelkezett, amivel készségesen segítette a bajba jutott alsónyékieket. Őcsényben 1810. március 17-én tanácsi határozatot hoztak a tűzesetek megelőzése érdekében. Tapasztalva a károkat, a községi tanács úgy döntött, hogy a hadnagyokon és csőszökön kívül utcabí- rákat fognak kinevezni, akik éjszakánként a saját utcáikban vigyáznak a veszedelmekre, dorbézolásokra, mulatságokra. „Magok a lakosok és asszonyok köteleztetnek arra, hogy szeles időben tüzet gerjeszteni füjteni, akár sütés, akár más szükségeikre nézve, kivált éczakának idején, nem szabad, sem pedigfél-eszű, bódult ifiak, vagy éretlen idejű leányaikra s gyermekeikre soha afüjtést ne bízzák. Mikor a rántást teszik, vigyázzanak, mivel akkor hamar lobbanó láng szokott esni, tüzet szomszédból hordani soha szabad nem lészen, az éczaka be takart tűz mellől a matskákat el-kergessék, ne hogy a köny- nyen szőreikbe ragadó párását padlásra, vagy ki az udvarra vigyék. Télre az asszonyok vigyázzanak, hogy a kender, vagy szösz körül métsel ne forgolódjanak, sem azokat kemenczére száradni ne rakják, mert hamar ki-gyulladhat. A pipázás eszterhéjon kívül tsendes időben, szeleskor pedig belöl is tilalmas, úgy, hogy akit akár ki bejelent, elsőbb 12, másodszor pedig 24 kemény pálczákkal büntettetni fog: aki a tilalmas helyen pipázót látja be nem jelenti, az asszony 6 korbátsal, férfi pedig 6 pálczákkal a rend tartásra emlékeztetni fog. ”24 E megelőző intézkedéseknek azonban nem sikerült érvényt szerezni, hisz 1817. május 28-án este 11 órától hajnali 3 vagy 4 óráig 187 telkes jobbágy és 33 házas zsellér vagyona ment füstbe, hamuvá lettek házaik, minden berendezésük, ruházatuk, élelmük. A tűz szándékos gyújtogatás eredménye22 Alsónyék közs. prot. - 1789. máj. 19. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 377. 23 Alsónyék közs. prot. - 1808. márc. 1. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 377 24 Őcsény közs. prot. - 1810. márc. 17. - idézi: BALÁZS KOVÁCS 2012, 377. 314
